Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
Megbeszélés Bőralatti emphysema akkor alakulhat ki, ha valamely légtartó szerv vagy testüreg sérülés vagy más kóros folyamat következtében összeköttetésbe kerül a bőralatti kötőszövettel. Levegő akkor áramlik a bőr alá, ha nyomása meghaladja a légköri nyomást. A mellkas, nyak és arc bőre alatt levő emphysema többnyire mellkasi sérülés vagy műtét után alakul ki [1, 4], túlnyomásos pneumothorax vagy mediastinális emphysema következtében. A nyelőcső vagy légcső sérülése is okozhat pneumomediastinumot és subcutan emphysemát. Az arcon levő bőralatti emphysemát az arc sérülése is okozhatja, ha a légtartó üregek csonttörés következtében közlekednek a bőralatti kötőszövettel [3, 5]. Kővári [2] a miénkhez hasonló esetet ismertet: egy kalauznő foghúzás után munkája közben gyakran fújt sípjába, és arcán, nyakán bőralatti emphysema alakult ki. Kővári ismertet az irodalomból még két másik esetet, amikor foghúzás után trombitált, illetve eldugult pipáját fújta ki a beteg, és arcán-nyakán emphysema alakult ki. Egy másik esetben alsó nagyőrlő műtéti eltávolítása közben használt kompresszor okozott a miénkhez teljesen hasonló módon bőralatti levegőgyülemet. Kisfokú emphysema a betegnek nem okoz panaszt, tapintással kórismézhető. Röntgenfelvétel készítése csak eredetének megállapításához szükséges. Az ép bőr alatt a levegő sercegő, pattogó érzést kelt, lószőrrel töltött párna tapintatára emlékeztet. A gázgangrénától elkülöníti, hogy utóbbiban a bőr vörös, ödémás. A bőralatti emphysema kezelést csak akkor igényel, ha óriásira nőve a nyak, mellkas vagy has mozgását akadályozza, és légzési nehézséget okoz. Ilyenkor a bőrt több helyen vastag tűvel átszúrva a levegő egy része távozik, és a beteg megkönnyebbül. A kisebb léggyűlem magától felszívódik, ha az alapbetegség gyógyul. Esetünkben a fogászati fúró fúvókájából került a levegő a bőralatti kötőszövetbe. Feltehetően a leválasztott íny alatt jutott az arcra és a nyakra, majd a mellkasra. Jelen esetben panaszt — az ijedtségen kívül — nem okozott. Ha több levegő jut be, elképzelhető, hogy a nyakon a nyelőcsövet és a légcsövet nyomva nyelési és légzési zavart okozhat (a légfúvót tápláló tartályban a levegő nyomása 2,5-—3 atmoszféra). Másrészt a rossz fogból a levegővel együtt kórokozók is juthatnak a lágyrészekbe, és ott gyulladást okozhatnak. Végül, ha a levegő túlnyomással jut a fogmederbe, kicsi véna megnyílása esetén is előfordulhat légembólia. Ezért javasoljuk, hogy ha a gyökerek szétválasztása szükséges, az olyan fúróval történjék, amelyik nem fúj levegőt a fúrás helyére. IRODALOM: 1. Hinshaw, H. G., Murray, J. F.: Diseases of the chest. Saunders, Philadelphia—London—Toronto 1980. 787. — 2. Kővári F.: Fogorv. Szle. 43. 11. 1950. — 3. Legier, U.: Missbildungen der Nase, Fremdkörper, Nasenbluten. Berendes, J., Lück, R., Zöllner, F. (Hrsg.): Hals- Nasen-Ohrenheilkunde in Praxis und Klinik. Band 1. Thieme, Stuttgart 1977. 5. 25. — 4. Prior, J. A., Silberstein, J. S.: Physical diagnosis. The history and examination of the patient. Mosby, St. Luis 1977. 201. — 5. Seiferth, L. B., Wustrow, F.: Verletzungen im Bereich der Nase, des Mittelgesichts und seiner Nebenhöhlen sowie frontobasale Verletzungen. Berendes, J., Lück, R., Zöllner, F. (Hrsg.): Hals- Nasen-Ohrenheilkunde in Praxis und Klinik. Band 1. Thieme, Stuttgart 1977. 8. 9. Д. Йоярт: Подкожная эмфизема, возникшая во время удаления зуба Dr. ,Т ó j á г t Gy.: Subcutan emphysema during extraction Dr. J ó j á г t, Gy.: Gelegentlich einer Zahnextraktion hervorgerufenes subkutanes Emphysem 338
