Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
7. ábra állatok nyelvében. Az Arthus-r. létrejöttéhez lényegi követelmény a precipitáló antitest és az injekció formájában beadott antigén-komplex képződése. Továbbá a komplement aktiválódásának következményeképpen neutrofilok megjelenése, thrombus-képződés, érfaldegeneráció, szöveti vérzések, végül mononukleáris beszűrődés a szövetben [8, 9, 11]. Ezeket a jelenségeket láttuk a szöveti képeken. Következésképpen az Arthus-r. menetébe szöveti képet módosító formában a PGF2a nem avatkozott be. Eddigi ismereteink szerint az Arthus-r. súlyosságát az antigén-antitest mennyisége, relatív proporciója és az antigén természete határozza meg. De közrejátszik az állat fajtája, a szövet, amelyben a r. lejátszódik [il, 21]. Kísérleteinkben a PGF2a egy allergiás reakciók iránt kevésbé érzékeny (patkány) és egy sokkal érzékenyebb (nyúl) állatfajon egyaránt fokozta, azonos kísérleti elrendezésben, az Arthus-r. intenzitását, ha az előkezelés csak a lokális kiváltás előtt történt. Az intenzitás fokozódását patkányon leginkább a fekélyképződés demonstrálja, ugyanis ezen állatfajon az Arthus-r. a szájnyálkahártyán sohasem fekélyesedik ki. Nyúlon a íeakció kiterjedése, a nyelv fokozottabb duzzanata és fekélyesedése mutatkozott. Ügy látszik, hogy az antigén-antitest komplex által keltett allergiás gyulladás produktumai között nemcsak thrombin és ADP van, hanem felszabadul prosztaglandin is [21, 24]. Az E.F előkezelés 5 perccel megelőzte a kiváltó lószérum beadását a nyelvbe. Ezen idő alatt a PGF2a nem váltott ki vazokonstrikciót, nem bomlott le, hanem a jelek szerint, hatása erősítette a vaszkuláris hatások ödémaképző, vazodilatációt fokozó részét. Következésképpen az Arthus-r. intenzitása nemcsak a fentebb felsorolt tényezőktől függ, hanem a reakció helyén levő (kísérletünkben PGF2a) menynyiségétől is. Az intenzitás fokozódása nem lehet toxikus tünet, ugyanis a patkány II. csoport kísérleti eredménye szerint 0,25 mg egyszeri PGF2a dózis nem okoz önmagában semmiféle szöveti reakciót vagy általános tünetet. Kísérletünkben tehát csakis az immunkomplex által keltett gyulladásos folyamatban fejthette ki hatását. Figyelemre méltó jelenséget tapasztaltunk a III. patkánycsoportban. Mint ezt az eredmények leírásánál említettük, ebben a kísérleti elrendezésben, amikoris a szenzibilizálást is előkezeltük, az Arthus-r. már az első kiváltó injekció hatására létrejött, igen intenzív formában, de gyorsan el is tűnt. A szenzibilizálás lószérummal ip. történt 5 perccel a PGF2a ugyancsak ip. injekciója után. Két hét latentia idő elteltével a többi csoporttal szemben, az Arthus-r. létrejöttének idejében lényeges eltérés mutatkozott. Ügy látszik, hogy olymértékben megváltozott a szövetek érzékenységének szintje, hogy már az első kiváltó oltás heves gyulladást okozott. Mivel a PGF2oc önmagában Arthus-r. technikája szerint van beadva, a II. csoport állataiban semmiféle tünetet nem váltott ki, azaz nem viselkedett antigénként sem, valószínűleg a III. patkánycsoportban a PGF2a után ip. adott lószérum szenzibilizáló, antitestképző, ill. komplexképző hatékonysága fokozódott. A heveny keletkezés 6. ábra 329
