Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

TERHESSÉGI GRANULOMA

85

állománya újraképződött, kapillárisokban igen gazdag, lazarostos kötőszövetből áll. A rostok lefutása teljesen szabálytalan, közöttük kötőszöveti sejtek vannak. E sejtek viszonylag protoplazmadúsak, orsó alakúak, a sejtmagok tojásdad formájúak. Meszes, byalinos elfajulása (ellentétben a fibromákkal) nem fordul elő. Gyakori lehet viszont a szövet közti bevérzés, a limfocitás és plazmasejtes beszűrődés, a kifekélyesedés. Ereinek kavernaszerű tágulatát, ellentétben a haemangiomák egy csoportjával, nem észlelni. Szövetszerkezetileg analógiába hozható a granuloma pyogenicummal. Ez esetben a szöveti felépítés éppen úgy nem nyújt határozott felvilágosítást, mint a fibroma, fibromatosis vagy hasonló képződmények esetén. Ennek ellenére a granuloma pyogenicumot nem azonos, hanem rokon granulomának tartjuk. Ez utóbbi ui. férfiakon is előfordul; szöveti képében a kereksejtes beszűrődésen kívül, karéjosmagvú leukocyták is előfordulnak. Hasonló a helyzet az epulis granulomatosával is. A granuloma pyogenicummal szemben ennek viszont az a szövetszerkezeti sajátossága, hogy a limfo- és plazmociták a kötőszövetben nem elszórtan, hanem szigetszerűen helyezkednek el.

A szöveti szerkezet alapján megállapítható, hogy a terhességi granuloma nem valódi daganat, hanem tumorszerű képződmény, amelyet leghelyesebb angiogranulománalc nevezni.

Terápiás javaslatok

A szerzők többsége a sebészi eltávolítás mellett száll síkra; gyakran az érintett fog extrakciójával együtt. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataink figyelembevételével az alábbi terápiás javaslatot adjuk:

1. Amennyiben a granuloma nem tiil nagy (átmérője ^ 1 cm) és a betegnek nincs panasza (fájdalom, vérzés), a tumor eltávolításával várhatunk, mert szülés után nagy valószínűséggel visszafejlődik. Ecsetelés edzőszerekkel ilyenkor javasolt.

2. Panasz, 1 cm-nél nagyobb átmérő vagy szülés utáni változatlan állapot esetén a sebészi kiirtás javasolt. Műtét közben jelentősebb vérzésre is fel kell készülni.

3. Kiirtás utáni recidiva és gyors növekedés esetén az érintett fog, fogmeder és ínyrész eltávolítása is szükségszerű lehet.

4. Az eltávolított részek szövettani vizsgálata mindig kötelező.

5. A szájhigiéné helyreállítása, az irritációs tényezők (rossz fogmü, fogászati anomáliák, trauma stb.) megszüntetése, a gingivitis kezelése akkor is szükséges, ha a tumort nem távolítjuk el és akkor is, ha a megoldás műtéti.

Összefoglalás

Az irodalmi adatok összefoglalása és saját hat megfigyelésük alapján tárgyalják a terhességi granulomák gyakoriságát, az előfordulási helyét, a klinikai és szövettani jellemzőket, a keletkezés valószínű okait és a terápiát.

IRODALOM: 1. Adler P.: Stomatologia. Medicina, Budapest, 1974, 191. old. —- 2. Blake, H., Peterson, N. ,/., Blake, F. S.: Oral Surg. 6, 217 (1953). — 3. Blum, T.: J. Am. dent. Ass. 18, 393 (1931). — 4. Bruszt P., Bánóczy J.: Dtsch. Zahnärztl. Z. 28, 1100 (1973). —- 5. Clawson, J. R., Armbrecht, E. C. : Dent. Dig. 73, 540 (1967). — 6. Eversole, L. R.: Clinical outline of oral pathology. Lea and Febiger, Philadelphia, 1978, 92. old. — 7. Fabe, S. S.: Oral Surg. 7, 714 (1954). — 8. Flynn, V. T., Spurett, B.: Med. J. Aust. 2, 181 (1973). — 9. Qridly, M. S.: Oral Surg. 7, 641 (1954). — 10. Hatziotis, J.: J. Peridont. 43, 447 (1972). — 11. Hatziotis, J., Banayi, E.: J. am. dent. Ass. 67, 443 (1963). — 12. Kerr, D. A.: Oral Surg. 4, 158 (1951). — 13. Kristen, K. : Zahnärztl. Welt. Reform. 61, 435 (1960). — 14. Löe, H., Silness, J.: Acta odont. Scand- 21, 533 (1963). — 15. Lynn, B. D.: Oral Surg. 24, 333 (1967). — 16. Maier, A. W., Orbán, В.: Oral Surg. 2, 334 (1949). — 17. Mead, S. V.: Oral Surgery, Mosby, New York, 1954, 1261. old. — 18. Rohácková, J., Ticha, B.: Ceskoslov. Stomat. 57, 50