Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
66 MOLNÁR F. viszont éppen az adottság fejleszthetősége miatt nem mindegy, hogy esetleges alacsony szintről emeljük a manualitást valamivel magasabbra, vagy pedig már eleve magasabb szintű kézügyességet fejlesztünk tovább. E kérdés vizsgálatára először az 1976/77. tanév első félévében került sor; ugyanis akik 1974-ben nyertek egyetemi felvételt— és részt vettek az első tesztvizsgán— ebben a tanévben a harmadik évfolyamon folytatták tanulmányaikat. Első összehasonlítási alapul a konzerváló fogászati propedeutika tárgykör ún. „fúróvezetési” gyakorlatainak értékelése szolgált. A feladat farostlemezen előre nyomtatott minták meghatározott szempontok alapján fogászati fúrómotorral történő kidolgozása volt. A gyakorlati felvételi vizsgán a jelölt munkáját — a kész kockát — (továbbiakban I. teszt) négy szempont szerint minősítettük: értékeltük a jelölt manualitását, becslési készségét, tervezési ötletességét és térlátásmódját [3]. Az egyénenként minősített munkák összpontszámaiból elkészítettük a felvett jelöltek abszolút gyakorisági eloszlását gyakorlati pontszám szerint. Ennek alapján a nagyon gyenge, gyenge, közepes, jó és kiváló kategóriákat különítettük el (1. ábra). Az egyetemi tanulmányaik során elvégzett ún. fúróvezetési gyakorlat (továbbiakban II. teszt) értékelése — tekintettel arra, hogy a gyakorlat kivitelezése jellegében és módjában is különbözik az I. teszttől — nem számszerűen, hanem kategorizálás alapján történt. Azért vált szükségessé a gyakorlati felvételi vizsga (I. teszt) előbb említett számszerű eredményeinek kategorizált transzformálása, mert a két vizsgálat eredményei csak így hasonlíthatók össze. A II. teszt eredményeinek kategorizálását az elvégzett feladat követelményeinek teljesítési színvonala alapján, relatív becsléssel végeztük. A kétféle teszt eredményeinek összehasonlítása a következő szempontok alapján történt: 1. Milyen összefüggés található ugyanazon mintán belül a gyakorlati felvételi vizsga eredménye és az egyetemen első ízben végzett szakmai tevékenység színvonala között? 2. A minta (a 74 fős évfolyamrészlet) egyes elemei (az egyének teljesítményei a kétféle kísérletben) az önkontrollos vizsgálat során változtak vagy változatlanok maradtak, illetve változás esetén a mintán belül ez milyen mértékű és milyen irányú volt? Vizsgálataink elsődleges céljának szellemében ez utóbbi szempont a lényegesebb. 1. ábra. Az első és második vizsgálatban részt vett hallgatók eredményeinek gyakorisági eloszlása az I. teszt adatai alapján 2. ábra. Az I. és II. teszt eredményeinek összehasonlító diagramja Eredmények Az I. és II. teszt összehasonlítása (2. ábra) szerint a két vizsgálat eredményei egymástól lényegesen nem különböznek. Az egyes kategóriákban a két tesztben talált gyakoriságok közel egyenlőek. Ez az összehasonlítás azonban a minta (a kísérletben résztvevők összessége) értékelését mutatja a két vizsgálat alkalmával, és arra nem ad választ, hogy a minta elemei (az egyének minősítései) a II. teszt alkalmából kategórián belül maradtak-e vagy esetleg más kategóriába kerültek. Arra a kérdésre, hogy milyen volt a teljesítmények kategóriák közötti „áramlása”, a kontingencia táblázat cella-gyakoriságai adják meg a választ
