Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
SZABÓ К,—FERENCZI I. 35 A fogpótlás készítésének munkamenete korrekciós fogmüvei. A fogmű tervezése után a pilléreket hagyományosan elkészítjük. A ferde tengelyű fogról rézgyűrűs lenyomatot veszünk. Ennek galváncsonkját teljes szituációs lenyomatba helyezve készítjük el a mintát, amelyet paralelométerben rögzítünk, hogy a primer korona okkluzális részét a többi pillérfog tengelyével párhuzamosra képezhessük. A viaszból mintázott korrekciós fogművet Ergoból öntjük, kidolgozzuk. Egybeöntött híd készítése esetén a primer koronát cementezzük és a továbbiakban lecsiszolt pillércsonkként kezeljük (4. és 5. ábra). Forrasztással készítendő híd esetén azonban a többi pillércsonkról készített lenyomatban rögzíthetjük, hogy a szekunder koronához közvetlen mintaként szolgáljon. Ez esetben a primer fogművet a koronapróbát megelőzően kell cementeznünk. Az öntött primer korona, ill. gyűrű lehetővé teszi, hogy ferde tengelyű fogak vitalitásuk megtartásával hídpillérként szolgálhassanak, sőt még sínezhetőkké is válnak. Az eljárás lényeges munkatöbbletet nem jelent, különleges előkészítést nem igényel, a költségeket nem emeli jelentősen; ez viszont az elkészített fogmű használhatósági értékében a páciens számára többszörösen megtérül. Az eljárás hátránya csupán esztétikai. A gingivális rész ugyanis látható, ezért készítjük csak nem látható helyeken. (6. ábra) Öt év alatt eljárásunkat összesen 11 betegen alkalmaztuk. Négy esetben körhíd kétoldali, a többi esetben féloldali hidak disztális pillércsonkjainak tengelyállását korrigáltuk ily módon. Hét páciensünket rendszeresen van módunk ellenőrizni (rokon, barát, kolléga). E tengelykorrekciós megoldáskor nemcsak billentő, hanem sínező hatással [6] is szabad számolni; ennek tulajdonítjuk, hogy az elmúlt idő alatt rtg-elváltozást a csonkok körül nem észleltünk. Összefoglalás A hídpillérnek szánt molárisok tengelyállásának diagnosztizálásához, a klinikai vizsgálat mellett, szükségesnek tartják tanulmányi minta és röntgenképek elemzését. A ferde állású molárisok tengelyét, pulpájuk megtartása érdekében, primer öntött koronával, ill. gyűrűvel módosítják, hogy hídpillérként használhatók legyenek. IRODALOM:. 1. Qötz Gy.: Fogorv. Szle 57, 172 (1964). — 2. Götz Gy.: Fogtechn. Szle 30, 161 (1964). — 3. Kantorovicz, G. F.: Inlays, crowns and bridges. Wright, Bristol, 145—146. o. (1970). — 4. Kozma J.: Fogorv. Szle 22, 313 (1929). — 5. Nényei J.: Fogtechn. Szle 43, 270 (1976). — 6. Szabó К.: Fogorv. Szle 71, 23 (1978). — 7. Székely I.: Fogorv. Szle 42, 296 (1949). — 8. Szőke Á., Grüszer M.: Fogorv. Szle 68, 140 (1975). К. Сабо, И. Ференци: Коррекция оси наклоненных больших моляров при изготовлении фиксированных зубных протезов Для опредления стояния оси молярных зубов, предназначенных в качестве устоя моста, авторы считают нужным, наряду с клиническим обследованием, также и анализ рентгеновских снимков пробных оттисков. В интересах сохранения пульпы моляров с наколнной осью, авторы изменяют ось первично литой коронкой или кольцом для того, чтобы эти зубы можно было использовать в качестве устоя моста. Szabó, К.—F е г е n с z i, I.: Correction of the inclination of tilted abutment teeth in constructing fixed prosthetic appliances In analyzing the inclination of tilted molars—as prospective abutments of fixed prosthetic appliances—besides clinical examinaton study models and roentgenograms can be relied upon. The inclination of the tilted molars can be improved—saving the vitality of the pulp—by coverage with cast primary crowns or rings that are made parallel with the other abutment(s). Szabó, К.—F erenczi I.: Die Achsenkorrektur gekippter Molaren bei Brükkenkonstruktionen Die Achse der als Pfeiler vorgesehenen Molaren kann auf Grund von Studienmodellen und Röntgenbildern beurteilt werden. Achsenkorrekturen sind durch aufzementierte gegossene Primärkronen oder -ringe ohne Gefährdung der Vitalität des Zahnmarkes möglich.
