Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
i 8 TERHESEK FOGAZATÁNAK VIZSGÁLATA Fogorvosi Szemle ГЗ. 18—SÍ. 198«. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orálbiológiai Csoport (vezető: Zelles Tivadar dr. egyetemi docens) ; Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (mb. vezető: Tóth Pál dr. egyetemi docens) ; Budapest Az íny és a fogazat állapotának longitudinális vizsgálata terhesség alatt OROSZ MIHÁLY dr., GÁBRIS KATALIN dr. és ZELLES TIVADAR dr. Érkezett: 1979. március 20. Elfogadva: 1979. március 26. Korábbi közleményeinkben [3, 14, 15, 16] terhes nők sztatikus vizsgálatának eredményeiről számoltunk be. A terhesség alatti sztomatológiai változások figyelemmel kísérése, néhány felmerült probléma további részleteinek tisztázása céljából longitudinális vizsgálatokat végeztünk. A longitudinális vizsgálat honi viszonylatban kevéssé terjedt el. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a keresztmetszeti vizsgálatokhoz képest sok nehézséggel kell számolni. Ezek folytán a vizsgálatban végig részt vevő csoport létszáma csekély. Kapott értékeinket ezért elsősorban külföldi tapasztalatokkal tudjuk összehasonlítani. Vizsgálati anyag és módszer A ráckevei járás szigethalmi rendelőintézetének terhes rendelésén 1977. október és 1979. január között 20—30 év közötti terhes nők íny-, fog- és szájhigiéné állapotát folyamatos változásában vizsgáltuk. A terhesség korai stádiumában (6—10 hét) végeztük az első vizsgálatot; ezeket kb. két hónaponként megismételtük. Minden terhest — szüléséig — négyszer vizsgáltunk. Szülés után két, majd hat hónap múlva ismét megvizsgáltuk a kismamákat. A vizsgálatsort 83 terhessel kezdtük. Abortusz, hiányzás és más okok miatt végül 50 egészséges nő maradt, akin mind a hat vizsgálat megtörtént. A vizsgálatok mesterséges megvilágítás mellett, fogászati székben, tükörrel és szondával végeztük. Az adatokat erre a célra szerkesztett lapon rögzítettük. Vizsgálatainkban a következő indexeket használtuk: 1. A gingiva állapotát a finomabb változások kimutatására leginkább alkalmas Löe—Silness-féle gingivalis indexszel (GI) regisztráltuk [12]. A matematikai értékelést a Student-féle egymintás t próbával végeztük. 2. A száj higiénés állapotát a Greene—Vermillion-féle OHI—S [8, 9] index segítségével határoztuk meg. 3. A cariologiai szűrés során a DMF—T és a DMF—S indexet használtuk. Az eltávolított fogakat egységesen három felszínnel számoltuk. Az értékelésbe — a rövid intervallumok alatti kisfokú változások miatt — csak az első (1.), a szülés előtti (2.) és a szülés után 6 hónappal történt (3.) vizsgálat eredményeit vettük be. Annak megítélésére, hogy a terhesség alatti caries-szaporulat eltér-e a nem terheseken tapasztalható caries-szaporulattól, 25 egészséges nem terhes, 20—30 év közötti nő fogazati állapotát kísértük figyelemmel. A vizsgálatok ugyanolyan időközben történtek, mint a terhesek esetében. A caries-szaporulat fokának megítélése céljából kiszámítottuk a relatív caries-szaporulatot [2]. A bölcsességfogakat az értékeléskor nem vettük figyelembe. Eredmények, megállapítások 1. A gingiva állapota korábbi vizsgálataink [3, 15] eredményeihez hasonlóan alakult. A gingivitis szülés után csökken. Mivel a terhesség előtti gingiva állapotának rögzítése úgyszólván lehetetlen, normálisnak a terhesség utáni 6. hó-
