Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
CARIESVÉDELEM FOGPASZTÁKKAL PATKÁNYOK 89 hetében. A molárisokon csak exogén hatással számolhatunk; ez viszont hosszabb időtartamot (150 nap) jelent, mint a metszőkön. Ide sorolhatjuk a fluor hatásait (fluorapatit képződése, nyálelválasztás fokozása, enzimgátlás), a foszfátok hatását, az enzimgátlást (pl. Na-lauroilszakozinát), a nyál pH alkálikus irányú eltolódását stb. Adataink szerint a metszőket érő endogén és exogén hatások összességükben kevésbé befolyásolták a fogak kemény szöveteit, mint a molárisok esetében hosszabb időn keresztül fennálló, de kizárólag exogén hatások. A kísérlet tartama miatt a fogpaszta öregedése sem elhanyagolható. Az idő múlásával pl. szignifikánsan csökken a fluoraktivitás [2, 3]. A fenti okokat figyelembe véve a kísérleteket fiatal, 3 hetes állatokon kell kezdeni; ezeken 3—4 hét alatt kifejlődik a caries [7, 8, 10,11]. Az irodalmi adatok szerint jobbak voltak a kísérleti eredmények, ha a fluoros fogpaszták fluorstabilizáló vegyületeket és/vagy aminofluorid vegyületeket tartalmaztak [1, 10, 13]. Az eredményeket összegezve megállapíthatjuk, hogy mindegyik fogpaszta cariesredukciót hozott létre. Annak tisztázására, hogy ezért az egyes komponensek (abrazív anyagok, detergensek, biológiai hatóanyagok: fluor, enzimgátlók, baktericid anyagok) milyen arányban felelősek, további kísérleteket kell végeznünk. Összefoglalás Öt, Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható fogpaszta hatását vizsgálták kísérletes patkánycariesre. A védőhatást a szuvas roncsolás területének csökkenése, a fogak savoldékonyságának változása és fluor beépülése igazolta. IRODALOM: 1. Athanassouli, T. M., Papastathopoulos, D. S.: Comm. Dent. Oral Epidemiol. 6, 185 (1978). — 2. Bushel, J. E., Orisson, D. K., Smith, D. B.: J. Dent. Child. 38, 279 (1971). — 3. Duckworth, R.: Brit. Dent. J. 125, 261 (1968). — 4. Fejérd// P., Márk Gy., Zelles T., Bánóczy J.: Forov. Szle. közlés alatt. — 5. Fiske, C. Pl., Subbarow, Y.: J. Biol. Chem. 66, 375 (1925). — 6. Goldstein, M., Gedalia, J.: J. Dent. Res. 55, 912 (1966). — 7. Hotz, P.: Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 81, 1184 (1971). -8. Mühlemann, H. R., König, К. G. : Caries Symposium, Zürich, 11 über, Bern (1961). — 9. Mühlemann, H. B.: Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 73, 383 (1963). — 10. Begolati, B., Schmid, R.: Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 82, 1039 (1972). — 11. Rotgans, J., Hoogendoorn, H.; ORCA Abstr. Turku (1978). — 12. Végh A., Márk Gy., Zelles T., Bánóczy J.: Fogorv. Szle. 71, 131 (1978). — 13. Wild, S., Schumacher, A.: Schweiz. Eidgenossenschaft, Patentschrift Nr. 424 745 (1967). — 14. Zelles T. : A cortison hatásának vizsgálata nyálmirigyeken. Kand. értekezés (1971). Д. Марк, О. Р и г о, А. Вег, Ф. П е т р у ж а н, Й. Б а н о ц и : Защитное действие зубных паст на экспериментальный кариес у крыс Авторы исследовали действие пяти сортов зубной пасты, продаваемой в Венгрии на экспериментальный кариес у крыс. Защитное действие зубных паст подтвердило уменьшение площади кариеса и встраивание фтора. Márk, Gy., Rigó, О., V é g h, A., Petruzsán, F. - né, Bánóczy J. : Caries protective effect of some dentifrices in the rat The effect of five brands of tooth pastes, available in Hungary, was examined as to reduction of the effected surface area and fluoride incorporation into the enamel. Márk, G y., Rigó, О., V é g h, A., Petruzsán, F. - n é, B á n ó c z y, J.: Der protektive Effekt von Zahnpasten auf die Rattenkaries Es wurden fünf in Ungarn im Handel befindliche Zahnpasten in bezug auf Reduktion der von der Karies befallenen Zahnoberfläche und auf den F-Einbau in den Schmelz geprüft.
