Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
IDEGEN SZAVAK ÍRÁSA 249 A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományok Osztálya Orvosi Szaknyelvi és Helyesírási Bizottságának felhívása A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományok Osztálya 1975 tavaszán megalakította az Orvosi Szaknyelv Helyesírási Bizottságát, amely később az Orvosi Szaknyelvi és Helyesírási Bizottság nevet nyerte. Ezekkel az intézkedéseivel az osztály a magyar orvosi szaknyelv fejlődését kívánta és kívánja segíteni, mégpedig két vonatkozásban. Egyrészt felesleges idegen szavak és kifejezések használata, ha van jó magyar megfelelőjük. Például olyan ideggyógyászati cikkben, amely nem is szervi megbetegedésről szól, agy helyett cerebrum-ot olvashatunk, sebészeti dolgozatban kas helyett abdomen-1 írnak s nem ritkaság, hogy egy mondat szavainak többsége idegen, pedig a szerző csupa magyar szóval is szakszerűen kifejezhette volna magát. (Vö.: dr. Papp Miklós, Magyar Tudomány 1977: 360—1.) A bizottság feladata az orvostársadalomnak javaslatokat tenni szaknyelvünk magyarságának megóvására. Sürgősebbnek látszott azonban ennél a másik teendő: irányt mutatni a zűrzavarossá vált orvosi helyesírás ügyében. Tarthatatlan a jelenlegi állapot: ugyanaz a szerző ugyanazt a szót többféleképpen írja cikkében, nincs egység egy-egy szakfolyóiraton belül sem, egyöntetű magyar orvosi helyesírásról pedig még kevésbé lehet szó. A legfőbb probléma köztudomásúan az orvosi szaknyelvben használt idegen eredetű szavak írásmódja. — Két irányzat küzd egymással. Áz egyik szerint minden idegen szót az átadó nyelv, legtöbbször latin írásmódja szerint kell írni; a másik törekvés az, hogy az orvosi helyesírásban is engedjünk teret a többi tudományokban már elterjedt magyaros, fonetikus írásmódnak. A bizottság szerint mai társadalmi és műveltségi viszonyaink között helytelen lenne ragaszkodni az elsőként említett írásmódhoz s az orvosi helyesírást közelíteni kell a köznyelvihez, amennyire az orvostudomány sajátos szempontjai megengedik. A bizottság — az orvosi helyesírás akadémiai rendezésének első lépéseként — arra törekedett, hogy a már bízvást magyarosan írható, illetve írandó orvosi szavak jegyzékét ajánlásképpen közzétegye. Ebbe a bizottság néhány kivételtől eltekintve, csak az orvosi szaknyelv szavait vette fel a következő szempontok szerint: a) Azok az idegen eredetű orvosi szavak, amelyek a köznyelvbe is átmentek, s ezért „A magyar helyesírás szabályaidnak szójegyzéke is már magyaros alakjukat fogadta el, orvosi szövegben is így írandók: injekció, ortopédia, reuma, terápia stb. b) Magyarosan írandók az akadémiai helyesírási szabályzatban nem szereplő, de a köznyelvbe már átment idegen eredetű orvosi szavak is, mint abortusz, hisztamin, mentstruáció, neurózis stb. (Ezekre vonatkozóan lásd a Helyesírási Tanácsadó Szótárt és a magyar értelmező szótárakat.) c) Az orvosi szaknyelvben és más tudományágakban egyaránt használt, rendszerint már köznyelvivé vált, idegen eredetű szavak szintén magyarosan írandók: mikroszkóp, radioaktiv, redukció, vegetáció stb. (1. szintén a Helyesírási Tanácsadó Szótárt és a magyar értelmező szótárakat.) Persze, hogy mit tekintünk teljesen átvettnek, sokszor nehezen dönthető el s a szerző egyéni megitélésétől is függ. Semmi esetre sem vág a javaslat elébe annak, hogy a szerzők egyes szakszavakat a görög-latin formában írjanak (pl. aphasia). Egyazon munkában azonban következetesen alkalmazandó vagy a magyaros, vagy a klasszikus írásmód. Kerülendő a vegyes írásmód, pl. etiopathogenezis, amelyben a th kivételével minden más magyaros íráaú. Természetesen mindez csak magyar szövegre vonatkozik. Ha a nemzetközi elnevezéseket használjuk, az írásmód görög-latin; pl. poliomyelitis anterior acuta; anaemia perniciosa stb. Ha magánhangzóval végződő idegen szó magyar ragot vagy képzőt kap, utolsó magánhangzóját ékezettel látjuk el, pl. anaemia — anaemiás stb. Ha görög-latin főnévből igét vagy melléknevet képzünk, a képző magán- és mássalhangzói magyarosan írandók. A kémiai szavak írásmódjával ez a szójegyzék nem foglalkozik. Helytelennek tartja a bizottság melléknév képzését angol mintára, amidőn a magyar nyelv hagyományosan az alanyesetet, ill. birtokosesetet használja. Pl. thalamikus magvak; helyesen a thalamus magvai; mesencephalikus ingerület; a mesencephalon (lehetne magyarul is írnai: középagy) ingerülete. A szójegyzékben nem szereplő — továbbá a benne foglaltak analógiája alapján sem megítélhető — idegen szavak és kifejezések írásmódjára vonatkozóan maguknak a szerzőknek kell dönteniük.
