Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

ADY ENDRE — JÓZSEF ATTILA

69

utolsóként szokott jönni, és a kezelés után nálunk maradt. Most azonban távozni készült, de előbb ünnepélyes arcot vágva azt kérdezte, hogy mennyivel tartozik. Én banális tréfálkozásnak vettem a kérdést, de egyre jobban elhűlve kellett tudomásul vennem, hogy Attila meg akar fizetni engem mint orvost. Hevesebben és hevesebben, végül valósággal toporzékolva magyarázta, hogy a lélekelemzés belőle „normális embert” csinált, és ehhez az tartozik, hogy mint normális ember, honorálja az orvosait. Valósággal összeszólalkoztunk. Én mindenféle csúnyaságot mondtam az analízisről mint olyanról, s róla magáról. Ő sem maradt adós a válasszal, és végül is letett az asztalra egy összeget, s büszkén kifelé indult. Az ajtóban visszafordult nyelvet öltött, szamárfület mutatott és azt mondta: „Vedd tudomásul, hogy ilyen lettem”.

Összeölelkeztünk és nevettünk, de bennem valami rémület ébredt, amelynek meg sem tudtam volna mondani az okát”.

Lehet, hogy Kovács György valamelyik kezelésére emlékezik Németh Andor [17], aki József Attilával 1936. május 22-én történő találkozását leírja és ebben szerepelnek ezek a sorok is: „Arca a szokottnál is gondterheltebb. Analízisről jön, négyre fogorvosa várja. Nemrégen fejébe vette, hogy testileg-lelkileg rendbe hozza magát. . . Nincs megelégedve sem magával, sem az orvosaival”.

Említést érdemel József Attila kapcsolata Madzsar Józseffel, a munkásmozgalom nagy alakjával [13], aki pályája kezdetén fogorvos volt és akit a magyar fogászat története mint a fogorvosi röntgenologiának, valamint szaksajtónak úttörőjét tart számon [11]. József Attila hallgatója volt Madzsar szemináriumának és Madzsar tanítványa, Vértes Gy. [29] szerint „rajongott Józsi bácsiért”. Sajnos, később a szemináriumvezető Madzsar és József Attila között a viszony igen megromlott. Sándor Pál [22] szerint József Attila hangos, sokat vitatkozó volt, és zavarta a szemináriumot. Madzsar a szemináriumról történő eltávolítás helyett az „elidegenítés módszerét” választotta. Madzsar és Sándor által szerkesztett Társadalmi Szemlében József Attila Külvárosi éj c. kötetéről megjelent negatív kritika volt ennek az eszköze.

József Attila törődött szuvasodásra hajlamos fogaival és azokat rendszeresen kezeltette. Fried Á., Kunvári B. és Kovács Gy. biztosan kezelték fogait. József Attila fogainak kezelését (tömését) bizonyítják költeményeiben olvasható utalások. így a „Majd emlékezni jó lesz” c. versében a második szakasz első három sora:

Én ilyen gyermek nem vagyok. Fogaimban szaporodik az idegen anyag, mint a halál is szívemben...

Az 1936-ban írt „Levegőt!” c. költeményében sajátságos módon ugyanezt megismétli némi szórendi változással:

Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szívemben a halál

Szántó Judit visszaemlékezésében [28] is van adalék, amely a költő carieshajlamát bizonyítja. József Attila fogad Szántó Judittal; a fogadás tétje, hogy nem megy fogorvoshoz lyukas fogával, hanem kihúzatja és neki adja. Veszít, kihúzatja a fogát és odaadja Szántó Juditnak, aki azt megőrizte.

*

A kéziratom nyomdába kerülése után jutott tudomásomra, hogy József Attilái Radó Károly (1896—1979), mint az írók Gazdasági Egyesületének fogorvosa is kezelte. 1932-ben a „Medvetánc” c. kötetét ,,Fogadd fogért barátsággal József Attila” dedikációval adta Radó Károlynalc.

Ady Endre és József Attila életrajzát és jellemzését a fogorvostörténelem csak szerény adatokkal teszi teljesebbé. Bizonyítsa azonban ez is költőink megbecsülését szakmánk művelői részéről.