Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
ADY ENDRE — JÓZSEF ATTILA 67 1. ábra. Barát Irén képe az „Új Időkben” 2. ábra. Fried Ármin fogorvosnő Magyarországon” szöveggel közli fényképét [10]. A második világháború után magángyakorlatot már nem folytatott. Az 50-es években fiával kivándorolt. 1948-ban Barát Gizella elmondotta nekem [9], hogy Ady Endre hosszabb időn át páciense volt. Konzerváló fogászati és protetikai kezelését végezte. Megemlítette, hogy a lobbanékonynak és türelmetlennek tartott költő igen nyugodt, kényelmesen és könynyen kezelhető páciense volt. II. József Attila és a fogorvosok A József Attilával foglalkozó irodalomban jó néhány fogorvos neve olvasható. József Attila hajlamos volt a szuvasodásra, azonban az említett fogorvosok nem mint kezelőorvosok, hanem elsősorban mint támogató barátok szerepelnek. József Attila életrajzának írói [21, 23, 24] utalnak arra a makói, polgári radikális, baloldali liberális baráti körre, amely 1922. év elejétől a fiatal költőt felkarolta, szellemileg és néha anyagilag is támogatta. Saitos [21] a költő makói éveiről írva, támogatói közül „három haladó gondolkodású entellektuelt” emel ki. Ezek Espersit János irodalmár és művészetbarát ügyvéd [19], Кesztner Zoltán mérnök és Fried Ármin fogorvos. Fried Ármin 1867-ben született Olaszkán (Zólyom m.), orvosi oklevelét 1890-ben Budapesten szerezte. 1898 őszén telepedett le mint fogorvos Makón, ahol több mint négy évtizeden át folytatott gyakorlatot; egy ideig a gimnáziumban az egészségtan előadója is volt. Saitos [21] jellemzése szerint „Alapos felkészültségű szakorvos, képzett és fegyelmezett koponya, a polgári radikalizmus harcos híve volt. A francia forradalom eszméinek, alakjainak és eseményeinek tanáros tudója, aki eredetiben olvasta a forradalmi iratokat és műveket.” „Agglegényként, magányosan élt, személyzetet nem tartott, . . . gazdag könyvtárában a francia klasszikus és modern irodalom valóban értékes gyűjteményét halmozta fel.” Bogdán J. [30] aranydiplomás orvos, makói fogorvos így emlékezik Fried Árminra, akivel két évtizeden át egy városban folytatott gyakorlatot: „Nagy intelligentiájú, igen haladó szellemű, német, francia nyelvet beszélő, kitűnő fogorvos volt. Majd minden évben nyári szabadságát Franciaországban töltötte. 1907-ben néhány orvos, ügyvéd és tanár barátjával megalapította a polgári demokrata pártot. Úgy a városi képviselő testületnek, mint a megyei tanácsnak igen értékes kritikákat gyakorló tagja volt és élete végéig tagja a városi egészségügyi bizottságnak.” „O volt az első fogorvos, aki Makón gyökérkezelési eljárást, gyökértömést is csinált. A saját maga által készített pasztával és a Párizsból hozott ezüst poénnal kizárólag egygyökerű fogakat tömött”. Sajátságos módon mindvégig lábhajtós fúrógéppel dolgozott [1, 30]. Nevével a Fogorvosi Szemlében is találkozunk. A lap megindulása utáni évben az akkor alakult ASI (Nemzetközi Stomatologus Szövetség) közleményeit tartalmazó füzetről [7/a] és 1929-ben a fogszú propilaxisáról ír [7/b]. 1944-ben (77 éves korában) deportálták; nem tért vissza.