Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
KÖNYVISMERTETÉS 61 Keszthelyi, G. u. Szabó, I. : Über die Versorgung der Bevölkerung mit Zahnpasten Während der einjährigen Untersuchung konnten 30 verschiedene Tuben von Zahnpasten gekauft werden; indessen standen der Bevölkerung generali nur 10 verschiedene Arten zur Verfügung. Der Unterschied ergibt sich aus der grossen Zahl der nur zeitweilig käuflichen Importzahnpasten (19) sowie aus der Produktion verschieden grosser Tuben der gleichen Zahnpasten. In den 16 Tuben von verschiedenem Gewicht gleicher Produkte schwankte das Gewicht zwischen 40 und 130 g. Von den zur Verfügung gestandenen Zahnpsten konnten in bezug auf ihren Effekt 30% als therapeutisch, 70% als kosmetisch bzw. kosmetisch-therapeutisch wirksam klassifiziert werden. KÖNYVISMERTETÉS Bosma, J. F. (ed.): Development of the basicranium. DHEW Publication No. (NIH) 76 — 989. Bethesda, Md. 1976. XI+ 700 old. Az 1975 júniusában a National Institute of Dental Research által rendezett szimpozion 36 előadását és a hozzájuk kapcsolódó vitát tartalmazza a szép kiállítású, meglepően gyorsan megjelent kötet. A konferencia 47 résztvevője közül 2— 2 az NSZK- ban, ill. Japánban, 1 — 1 Angliában és Dániában, ill. osztottan Kanadában, az NSZK- ban s egyidejűén az USA-ban, a másik 39 az Egyesült Államokban dolgozik. A konferencia tárgya a koponyaalap centrális tengelyében elhelyezhető ama csontképlet volt, amely az emberréválás során mind frontális, mind okcipitális irányban „tágult”, hogy a nagyobbra vált agynak támasztékául szolgáljon, amelyhez kétoldali szimmetriás képletek közbeiktatásával a koponyatető csontjai csatlakoznak, amely egyben válaszfal az agy és légút között, ugyanakkor az arckoponya alaptámasza is. Az os occipitale pars basilarisából, az os sphenoidale két részéből álló csont fejlődésének, normális szerkezetének és különböző rendellenességeinek sok szempontú áttekintését találjuk e kötetben, amely biztosan nem olvasmány, hanem alapos, elmélyült stúdiumot igénylő mű. Sok szempontból világították meg a konferencián a basicranium fejlődésének szövevényes komplexusát; az egyes szerzők nem szorítkoztak szűk határok közé, hanem felvázolták e képlet törzs- és egyéni fejlődését, a három csontmag kialakulását, növekedését, a közöttük levő két synchondrosis szerepét a basicranium növekedésében és végső alakjának elnyerésében. Az egyes előadók számos basicraniumot (is) érintő fejlődési rendellenességet is bemutattak, sőt a sebészi gyógykezelésre is kitértek, nemkülönben a legújabb radiológiai vizsgáló eljárásokra (komputeres tomográfia). A referens igen sokat tanult e könyvből; különösen azokat az adalékokat találta értékesnek és érdekesnek, amelyek a basicranium philo- és ontogenesisét, valamint a szövetdifferenciálódás és növekedés általános szabályainak helyi érvényesítését illették. — A szerkesztőnek és munkatársainak őszinte elismeréssel gratulálok; jó munkát végzett a konferencia, s a kötet meggyőzően mutatja, milyen tágak lettek napjainkban a stomatologiai/fogászati kutatás határai. Adler Péter Allred, H.: The Training and Use of Dental Auxiliary Personnel. Public Health in Europe 7. füzet. Regional Office for Europe, WHO, Copenhagen, 1977., 70 old., 11 táblázat. Szerző 20 európai országból (köztük hazánkból) gyűjtött adatok alapján részletesen elemzi és mérlegeli a fogászati segédszemélyzet (dental auxiliary personnel) összetételét, helyzetét és jelenlegi képzési rendszerét kontinensünkön. Hasonló jellegű tanulmányt Latin-Amerikára vonatkozólag már 1970-ben kibocsátott a WHO. Allred hangsúlyozza, hogy a lakosság igénye a fogászati ellátás iránt majd minden európai országban növekszik. Ez következik részint a morbiditási adatok kedvezőtlen alakulásából, részint pedig az egyén részéről mutatkozó magasabb esztétikai igényből. Mind a jelenlegi, mind a jövőre vonatkozó becsült adatok alapján a világ legtöbb országában a fogászati ellátás krónikus munkaerőhiányban szenved. A hatékonyabb fogorvosi munka érdekében át kell értékelnünk a fogászati segédszemélyzetről kialakult véleményünket, és be kell látnunk, hogy magasan kvalifikált és differenciált fogászati egészségügyi szakdolgozók nélkül az ellátásban nincs előrelépés. A lakosság ellátásának döntő részét a gyakorló általános fogorvosok végzik. Részarányuk az Egyesült Királyságban meglehetősen kedvezőtlen (71%). A többiek kórházak, klinikák, egyetemek és más oktató intézmények orvosai; de adminisztratív munkakörben (irányítás, szervezés, ellenőrzés) is szép számmal dolgoznak. Sajnos,