Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
KESZTHELYI G.—SZABÓ I. 59 Megbeszélés A számszerű eredmények alapján a lakosság fogkrémellátottsága jónak mondható. A teljes választék csaknem kétharmadát importból fedezzük. A fogkrémféleségek vonatkozásában már jobb a helyzet, mivel itt az arány 9 : 13-hoz. Azonban a 22 fogkrémféleség közül csak 10 általában hozzáférhető, de még ez is kétszerese annak, mint amennyi az NDK-ban kapható, ahol 5-féle fogkrém van forgalomban [25]. Az importált 13 fogkrémféleség 80%-a csak ritkán kapható, ami két szempontból is hátrányos. Az egyik az, hogy a fogmosás rendszerességét és hatékonyságát károsan befolyásolhatja, ha valaki nem jut hozzá a jó ízűnek vagy hatékonynak tartott fogkrémhez. A másik hátrányos szempont az, hogy a fogorvos ezeket nem veheti tekintetbe akkor, amikor betegeinek a panaszoknak, illetve a klinikai tüneteknek megfelelő fogkrémet szándékozik javasolni, jóllehet az abrazivitás vonatkozásában jobbára csak gyakorlati tapasztalatokra hagyatkozhat. A hazai előállítású fogkrémek között két olyan is található, mely exportra készült. Feltételezhető, hogy a hazai ipar képes lenne a belső szükségletek kielégítésére, és az import csak a választékbővítés célját szolgálja. A hozzáférhetőség követelménye megkívánja, hogy csak olyan fogkrémek kerüljenek behozatalra, melyekből az ellátás folyamatosan biztosított; még akkor is, ha ez a teljes választék szűkülését vonná maga után. A 22 fogkrémféleség több mint egyharmada, az általában hozzáférhetők kereken 30%-a fluorozott. A gyermekek számára készült fogkrémkínálat 80%-a fluorozott. Az általában hozzáférhető gyermekfogkrémeknek azonban már csak kétharmada tartalmaz fluort. Összességében megállapíthatjuk, hogy a caries prevenciója szempontjából jelentős fluortartalmú fogkrémekből az ellátottság jó, ha azt vesszük tekintetbe, hogy az NDK-ban a fogkrémeknek csak 20%-a fluorozott [25], viszont kevésbé kedvező a helyzet, ha a svédországi 75%-hoz viszonyítunk [7]. Az utóbbi években végzett vizsgálatok szerint a 0,1—0,8% közötti fluortartalom kissé alacsonynak tűnik [12, 19, 20]. Célszerű lenne a fluortartalmat 2% körülire emelni. Ugyancsak tanácsosnak látszik a fluorozott fogkrémféleségek gyártását vagy behozatalát növelni. A tubusok névleges súlyát tekintve a minimum és a maximum között több mint háromszoros különbség észlelhető, így érthető, hogy az az adat [10], mely szerint hazánkban 1966 és 1976 között a fogkrémfogyasztás évi 10 millió tubusról 24 millió tubusra emelkedett, nem tükrözi szükségszerűen a reális képet. Abszolút szélsőséges esetben a tubusszám alapján 140%-os növekedés 680%-os tényleges növekedésnek, de 35%-os csökkenésnek is megfelelhet. A 16 különböző súlyú tubus szükségessége fogorvosi szempontok alapján nem indokolható. Célszerű lenne, ha a tubusok egyhavi fogkrémszükségletnek megfelelő fogkrémmennyiséget tartalmaznának. így a lakosság által fogyasztott tubusszám alapján egyértelműbb következtetéseket vonhatnánk le, és a szükségletek tervezése is egyszerűbbé válna. A lakosság kulturált fogkrémellátásának egyik fokmérője az, hogy a tubusok megfelelő csomagolásban, azaz dobozban kerülnek-e forgalomba. A 13 általában hozzáférhető tubus közül azonban négy hazai gyártmány doboz nélküli, ami azt jelenti, hogy több mint 25% nem felel meg a csomagolással szemben támasztott követelményeknek. Összefoglalás Egyéves vizsgálati időszak folyamán 30 különböző fogkrémtubus vásárlására volt lehetőség. A lakosság számára általában hozzáférhető fogkrémek száma 10.