Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
KESZTHELYI G.—SZABÓ I. 57 Ideálisan a tisztító és polírozó anyagoknak minimális abrázió mellett maximális tisztító hatást kell nyújtaniuk úgy, hogy a fog anyagát és a környező szöveteket ne károsítsák. Az is alapvető, hogy a tisztító és polírozó anyag a fogkrém többi alkotóelemével kémiailag és fizikailag kompatibilis legyen. Különösen fontos ez olyan fogkrémek esetében, melyek gyógyszert tartalmaznak. A 0,22% nátriumfluorid tartalmú fogkrémekkel nyert kezdeti klinikai vizsgálatok negatív eredményt adtak [5, 18, 24, 36], amit két okra lehet visszavezetni; az egyik a fogkrémben levő alapvető inkompatibilitások, elsősorban a kalcium tartalmú tisztító és polírozó anyag jelenléte, mely a fluoridot inaktívvá, oldhatatlan kalciumfluoriddá alakította, a másik a kísérletek tervezésének és kivitelének hiányosságai [12]. A fenti hibák kiküszöbölésével végzett vizsgálatok bizonyították a 0,22% nátriumfluor időt tartalmazó fogkrém hatékonyságát a caries megelőzésében [16, 17, 28, 32, 35, 37]. Az ónfluorid és a vele kompatibilis kalciumpirofoszfát tartalmú fogkrém (Crest) volt az első, melynek terápiás hatását a szigorú követelményeket támasztó American Dental Association elismerte [1, 2]. A két leggyakoribb abrazív anyaggal, a kalciumkarbonáttal és dikalciumfoszfáttal is kompatibilis nátriummonofluorofoszfátot tartalmazó Colgate MFP szintén az elfogadott terápiás hatású fogkrémek listáján szerepel [4]. Más kémiai és farmakologiai anyagokat tartalmazó fogkrémek (antibiotikum, antiszeptikum, klorofill, ammónia, enzimgátló, fognyaki érzékenységet csökkentő), jóllehet közülük egyesek jó eredményeket mutattak, nem szerepelnek az elfogadott terápiás hatású fogkrémek között. Vizsgálati anyag és módszer A fogkrém-mintákat Budapest, Pécs és Szeged szaküzleteiben vásároltuk 1976 második és 1977 első felében. A fogkrémeket a dobozokon, illetve a tubusokon feltüntetett névleges súly alapján állítottuk sorrendbe (II. táblázat). Azokban az esetekben, amikor a súly egyik helyen sem volt feltüntetve, azt méréssel állapítottuk meg (jelzése: —). Azonos fogkrémet tartalmazó és külsőre azonos, de különböző súlyú fogkrémek esetében az alacsonyabb súly felől indulva, a megkülönböztetés céljából római számokat alkalmaztunk. Amikor a doboz és a tubus felirata alapján megállapítható volt, hogy exportra készült, a fogkrém neve után ,,E” betűt tettünk. A továbbiakban a fluortartalmat, a hazai előállítást, a hozzáférhetőséget, valamint ha gyermekek számára készült, továbbá ha dobozban került árusításra, a fogkrém neve után tett „ + ” jellel jelöltük. A fluortartalmat és a hazai előállítást a dobozok és a tubusok felirata alapján állapítottuk meg. Általában hozzáférhetőnek tekintettük a. fogkrémet, ha három szaküzlet, illetve osztály közül egyben, a havonként végzett megfigyelés során mindegyik városban kapható volt. Gyermekek számára készültnek vettük azokat a fogkrémeket, melyek esetében a név, vagy a dobozon levő rajz alapján arra következtettünk, hogy az elsősorban a gyermekek igényeit igyekszik figyelembe venni. Eredmények A vizsgált egyéves időszakban 30 különböző tubus vásárlására volt lehetőség (II. táblázat). Ezek 22-féle fogkrémet tartalmaznak. Az egyes tubusok névleges súlya 40 és 130 g között váltakozott. 11 tubus, a tubusok relatív többsége 50 g súlyú volt. Három tubus mutatott 50 g alatti, 12 tubus 50 és 100 g közötti értéket. Négy tubus több mint 100 g fogkrémet tartalmazott. A 30 tubus közül mindössze 11 hazai készítmény, 19 importból származott. All hazai készítésű tubus 9 különböző fogkrémet tartalmazott. Az exportra
