Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
SALLAY К. 51 Itt sejtdefektusról van szó. Súlyos fogágybetegek szérumában bakteriális kemotaktikus anyagot, blokkoló faktort is találtak [5, 2]. 3. A belső védősánc akkor lép működésbe, amikor az idegen anyag már bekerült az íny kötőszövetébe. Ekkor aktiválódik a szervezet immunrendszere: Az antigén immunkompetens lymphocytákkal érintkezik, ezek „elkötelezik” magukat és ellenanyagokat termelnek. Az antigén megkötésekor az elkötelezett lymphocyták blasztosodnak és mediátor-anyagok kibocsátása révén nem specifikus gyulladást váltanak ki. Ilyet hoz létre pl. az intracutan adott tuberculin. Ennek szöveti képére a lymphocytás beszűrődés jellemző. A kezdődő ínygyulladás is ilyen celluláris, késői típusú reakció, mely azonban átmehet fogágygyulladásba (parodontitis). Ebben már a desmodontium (a gyökérhártya-főrostok és csont) is pusztul. Az immunkárosodás lehet korai típusú is. Ebben humorális ellenanyagok, komplement és vasoaktiv anyagok játszanak szerepet. A belső védősánc, sajnos, nem védi, inkább pusztítja a parodontiumot. Védi a gazdaszervezetet és a létfontosságú belső szerveket. A védősánc azonban elpusztul a védekezésben, a parodontium lebomlik, a fog kihull. Kérdés, megállíthatjuk-e egyáltalán a már kifejlődött fogágygyulladást. Tasakos vagy denudált gyökerek között lehetetlen olyan tökéletes szájhigiéniát fenntartani, hogy kevés, de az allergiás gyulladás keltéséhez elegendő plakk ne maradjon az ínyszél mentén. A gyakorlat azt mutatja, hogy késői stádiumban is lehet késleltetni, korai stádiumban pedig meg lehet állítani a fogágy pusztulását komplex terápiával. Igazi célunknak azonban a primer prevenciónak, vagyis a betegség kifejlődése megelőzésének kell lennie. Ehhez a lakosság felvilágosítása és folyamatos együttműködése szükséges. Épp ilyen fontos, hogy iatrogén ártalmat ne okozzunk. Mindez sok munkát és jó anyagi lehetőségeket igényel. IRODALOM: 1. Gianciola, L. J., Genco, R. JPatters, M. R., McKenna J. and van Oss, G. J. : Nature 265, 445 (1977). — 2. Clark, R. A., Page, R. G. and Wilde, G. : Infect. Immun. 18, 694 (1977). — 3. Gox, M. O., Grawford, R. L., Lundblad, R. L. and McFall, W. T. : J. Periodontal Res. 9, 23 (1974—1975). — 4. Friedman, L. A. and Klinkhamer, J. M. : J. Periodontol. 42, 702 (1971). — 5. Gothier, E. D., Gaumer, H. R., Pihlstrom, B. L. and Folke, L. E. A. : J. Periodontal Res. 10, 65 (1975). — 6. Lavine, W. S. Page, R. O. and Padgett, G. A. : J. Periodontol. 47, 621 (1976). — 7. Lehner, T., Ghallacombe, S. J., Wilton, J. M. A. and Iványi, L. : Archs oral Biol. 21, 749 (1976). — 8. Meyer, G. : Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 82, 577 (1972). — 9. Molenaar, D. M., Palumbo, P. J., Wilson, W. R. and Ritts, R. E. : Diabetes 25 (Suppl. 2.), 880 (1976). —- 10. Niesengard, R. J. : J. Periodontol. 48, 505 (1977). —- 11. Orner, G. : J. Dent. Res. 55, 778 (1976). — 12. Quie, P. G. and Gates, K. L. : Am. J. Pathol. 88/3, 711 (1977). — 13. Raeste, A. M. : Scand. J. Dent. Res. 84, 423 (1976). — 14. Sillitoe, E. J. and Lehner, T. : Archs oral Biol. 17, 241 (1972). — 15. Skapski, H. and Lehner, T. : J. Periodontal Res. 11, 19 (1976). — 16. Stossel, T. P. : New Eng. J. Med. 290, 717 (1974). — 17. Sveen, K. and Hofstad, T. : Acta path, microbiol. scand. Sect. B. 84, 252 (1976). — 18. Taichman, N. S., Chi-Cheng Tsai, Baehni, P. C., Stoller, N. and McArthur, W. P. : Infect. Immun. 16, 1013 (1977). — 19. Tomasi, T. B. : Ann. Rev. Med. 21, 281 (1970). — 20. White, R. R. and Montgomery, E. H. : Infect. Immun. 16, 934 (1977). — 21. Wilton, J. M. A., Renggli, H. H. and Lehner, T. : Clin. exp. Immunol. 27, 152 (1977). — 22. Wilton, J. M. A., Renggli, H. H. and Lehner, T. : Immunology 32, 955 (1977). К. Шаллаи: О защитной способности против бляшек. (Литературный обзор) • S а 1 1 а у, К. : Plaque defense mechanisms—a literature review S a 1 1 а у, К. : Schutzmechanismen gegen Zahnbelag — Literturübersicht
