Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

44

INTRADENTALIS REZORPCIÓ

zett. Kis területen a dentinállomány teljesen hiányzik, itt a sarjszövet eléri a gyökértömést, sőt továbbterjedve a két gyökércsatorna közötti területet is felszívta. Szövetpótlásnak nincs jele. Dg.: R intradentalis extracanalicularis.

3. 64 éves nő 11-ének röntgenvizsgálata során a gyökér középső harmadában szabálytalan határú, kissé meziális irányba terjedő heterogén árnyék látszik, mely a gyökér felszíne felé alig észrevehető kapcsolatot mutat. Mellette a gyökércsúcs felé a csatorna mentén további gombostűfejnyi felritkulás. A processus alveolaris kisfokban atrófiás. Az eltávolított fogon perforációs nyílást ugyan nem észleltünk, de röntgenképén a perifériás eredet leolvasható volt. A mikroszkópos kép (4. ábra) is mutatja a csipkézett szélű üreget, mely a gyökéri fogbélbe nyúlt. A felszívódott dentin helyét részben sűrű rostos kötőszövet és néhány csontgerendát tartalmazó körülírt zsírszövet (a), ill. gyengén elmeszesedett osteoid, osteocement állomány (b) töltötte ki; ez nyomon követhető a gyökérhártyáig. A fogbél felszínén megtartott odontoblast réteg és mellette vékony predentin (c) látszott. A koronái fogbélben mérsékelt vénás pangás jelei. Az egész fogbél területén apró meszes rögök. AR-s helyek mentén az odontoblastok vakuolásan elfajultak. Dg.: R intradentalis extracanalicularis; korábbi behatolási kapuját másodlagos pótlószövet tölti ki.

4. 20 éves nőnek a 12-jét heveny pulpitis miatt gyökértömték. A 9 évvel később készült röntgenképen nagy kiterjedésű, perifériás típusú intradentális R látható (5. ábra). A fogat az irodalomban ajánlott módszerrel igyekeztünk megtartani [4]; az elégtelen gyökértömést és a R-s sarjszövetet eltávolítottuk; két és fél mm 0 wiplahuzalból készített csappal kondenzáltuk a fertőtlenítés, szárítás után a gyökércsatornába vitt AH—26-ot (6. ábra). A fog másfél éve panaszmentes, a kontrollképeken recidiva nem látszik.

5. ábra

Az irodalmi áttekintéssel, néhány megfigyelésünk közlésével igyekeztünk e ritka multikauzális kórkép patomechanizmusának tisztázásához hozzájárulni. A korábbi közlemények többsége nem különítette el élesen az intradentális R két típusát, mindkettőt granuloma internumként írta le. A szétválasztás azonban nemcsak patogenetikai szempontból, hanem a gyógyítás szempontjából is fontos: a centrális típusban csupán endodonciai, a perifériás típusú esetekben endodonciai plusz paradontálsebészi beavatkozással kísérelhetjük meg a beteg fog megmentését.

összefoglalás

Az intradentális rezorpció irodalmának áttekintése után az intradentális rezorpoiók előfordulási gyakoriságát szelektálatlan betegeken 0,02%-nak találták. Négy beteg röntgenképeit és az extrahált fogak szöveti képét elemzik. 4

4 IRODALOM: 1. Baptista, M. L., Qalue, V. К.: Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 73, 583 (1963). — 2. Bennett, G. G., Poleway, A. S.: Oral Surg. Med. Path. 17, 228 (1964). —- 3. BrusztP.: Fogorv. Szle, 41, 166 (1948). — 4. Bouyssou, M., Lepp, F. H., Zerosi, C.:

6. ábra