Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
34 TÓTH К.: MEGNYITÓ ségét az a tény bizonyítja a legjobban, hogy 1905 óta újabb szakmai egyesülés nem alakult, és ma is ez az Egyesület képviseli a magyar fogorvosokat. Az Egyesületnek megalakulása után sok vidéki fiókja — ahogy régebben nevezték — jött létre, napjainkban pedig az ország különböző részein működnek Csoportjai. A legújabb fejlődést a fogorvostudomány szakágazatainak szakosztályalapító törekvései tükrözik. Az Egyesület hivatalos lapját, a Fogorvosi Szemlét, 1908-ban indította útjára első szerkesztője, Körmöczi Zoltán. A Szemle megjelenése előtt és után is többen tettek kísérletet szakfolyóirat indítására, de ezek nem állták ki az idők próbáját. A Fogorvosi Szemle már hét évtizede közöl önálló tudományos munkákat, szolgálja a továbbképzést és a kari érdekeket. A Szemle főszerkesztője 1932-től 1976-ig, 44 éven keresztül, Varga István volt, aki ezzel a munkájával is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és méltán vívta ki a fogorvos-társadalom tiszteletét, megbecsülését és őszinte köszönetét. A Magyar Fogorvosok Egyesülete igyekezett méltón és előrelátóan képviselni a szakmai érdekeket. Ehhez a múltban kiváló felkészültségű, a köz érdekét mindig önzetlenül szem előtt tartó, humánus gondolkodású vezetők álltak rendelkezésre. Nemcsak illő, de kötelességünk is, hogy mi utódok ezekre a nagy nevekre úgy emlékezzünk, mint példaképeinkre, akiknek szelleme itt van közöttünk: Nedelko Döme, Barna Ignác, Iszlai József, Árkövy József, Rothman Ármin, Hattyasy Lajos, Szabó József, Salamon Henrik, Sturm József, Máthé Dénes, Morelli Gusztáv, Móczár László, Kende János, Simon Béla, Oravecz Pál, Rehák Rudolf, Molnár László, Balogh Károly, Kemény Imre, Áldor István, Rados Imre. Rátok emlékezünk. Egyesületünk eredményes munkásságát igazolja az a sok kongresszus és nagygyűlés, amelyeket a tudomány ápolása és a továbbképzés érdekében rendeztek. Az elsőről már szó volt. Kiemelésre érdemes a Klinika megnyitásakor 1909-ben, az Árkövy emlékére 1925-ben nemzetközi részvétellel rendezett kongresszusok, majd az I. Nemzetközi Stomatologus Kongresszus 1931-ben, amelyen 1100-an vettek részt, 23 állam képviseletében. A Nemzetközi Stomatologus Társaság (Association Stomatologique Internationale) kongresszusán került sor először a Magyar Fogorvosok Egyesülete által alapított, aranyból készült Árkövy-érem kiosztására. Az érmet nemzetközi bíráló bizottság dr. Chompret-nek, az A.S.I. tiszteletbeli elnökének ítélte oda. A magyarok abban az időben jelentős szerepet töltöttek be az A.S.I. életében: Szabó Józsefet 1930-ban és 1931-ben elnökké, Sturm Józsefet főtitkárrá, Morelli Gusztávot főtitkár-helyettessé választották. Az arany Árkövy-érmet még egy ízben adták át: 1935-ben Bolognában, Arturo Beretta professzornak. A felszabadulás után a tudományos élet még pezsgőbbé vált. Már 1947-ben sor került az első tudományos nagygyűlésre, amely Árkövy halálának 25. évfordulóján az ő emlékére Árkövy-emlékkongresszusként nemzetközi részvétellel zajlott le. Egyesületünk, illetve a Fogorvos Szakcsoport a felszabadulás óta eltelt 33 év alatt szinte minden évben megrendezte Nagygyűléseit, Árkövy Vándorgyűléseit, Kongresszusait, igen gyakran nemzetközi részvétellel. A központi rendezvényeken kívül a különböző területi csoportok is sok továbbképző ülést szerveztek. Nagyon sikeresek a Gyermekfogászati Szakcsoport Dobogókőn tartott konferenciái és ugyanez állapítható meg az I. Parodontologiai Szimpozionról is. Nemzetközi elismertségünket igazolja a sok külföldi egyesületi tiszteletbeli tagság, az évente hozzánk látogató vendég előadók növekvő száma, az előadások tartására szóló meghívások, továbbá hogy az ORCA már két kongresszus rendezését bízta a Magyar Fogorvosok Egyesületére, és Budapesten került sor 1975-ben a Nemzetközi Arc- és Állcsontsebészeti Társaság IV. szimpozionjára.
