Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
74 REGLÖDI D. Fogorvosi Szemle 71. 74—76. 1978. Heim Pál Gyermekkórház, Fogszabályozó Osztály (főorvos: Binder Irén dr.J A pöszeség orthodontiai vonatkozásai REGLÖDI DÓRA dr. Érkezett: 1977. jún. 4. Elfogadva: 1977. júl. 8. A forma és funkció szoros összefüggésben áll egymással. Ez az általános szabály érvényes a fogazati eltérések és beszédhibák közötti összefüggésekre is. A szabályos fogazat és a helyes beszéd kialakulása az orofaciális izmok egyensúlyának eredménye. A megbomlott izomegyensúly orthodontiai anomáliát, a rendellenesen álló fogak pedig beszédhibát okozhatnak. Az izomegyensúly megbomlásának gyakori oka a szabálytalan vagy infantilis nyeléstípus, mely lehet nyelvlökéses vagy ajaklökéses. Az infantilis nyelés a kezdeti részen különbözik a szabályostól. Nyelvlökéses nyeléskor a fogsorok nem érintkeznek, a nyelvhegy előrecsúszik a metszőfogak között, vagy ráterül a kisőrlőkre és a nagy őri ökre. Ajak-nyelvzár keletkezik. Ajaklökéses nyeléskor zz alsó ajak a felső fogsor mögé kerül, és erősen összehúzódva a musculus mentálissal együtt befelé nyomja az alsó metszőfogakat (1. és 2. ábra). I. ábra. Oldalsó nyelvlökéses nyelés 2. ábra. Ajaklökéses nyelés Mivel a szabálytalan nyeléssel anomáliát okozó és fenntartó tényezőként a munkánk során gyakran találkozunk, kiváncsiak voltunk, hogy ez a rendellenesség, összevetve az átlagpopuláció adatait a fogszabályozásra és logopédiai kezelésre járókkal, milyen nagyságrendben fordul elő. 286 5—10 év közötti gyermeket vizsgáltunk meg. Ezek közül 100 válogatatlan, 100 fogszabályozásra járó 6—10 év közötti és 86 logopédiai kezelésre járó 5-10 év közötti gyermek. Az életkorbeli különbség abból adódik, hogy a logopédiai kezelésre általában beiskolázás előtt kerülnek a gyermekek, a fogszabályozásra pedig főleg iskoláskortól kerül sor, a maradó metszők áttörése után. Minden csoportban vizsgáltuk a nyelést, nyálnyeléses módszerrel. Megfigyeltük az ajak és nyelv helyzetét nyelés közben, valamint tapintással a musculus masseter contractióját. Regisztráltuk a meglevő orthodontiai anomáliákat. A logopédiai kezelésben részesülő csoport eredménye a legobjektívebb, mivel itt orthodontus és logopédus értékelte együtt, a saját szakterületének megfelelően. A másik két csoportban csak rákérdeztünk az esetleges beszédhibára. Tapasztalatunk szerint igen sokszor a szülők nem veszik észre a beszédhibát, főleg ha ők is ugyanúgy beszélnek.
