Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1978-02-01 / 2. szám

KAÁN M.-FEJÉRDY P.

57

Vizsgálati módszer

Hatvan 21—40 éves, hiánytalan fogazatú, szabályos fogsorzáródású személyen (harminc férfin és harminc nőn) vizsgáltuk, hogy mekkora a távolság a rágósík (meghatározó pontjai: a symphysis-pont és a kétoldali alsó második nagyőrlők distobuccalis csücskei) és az alsó kis- és nagyőrlők vestibularis csücskei között (1. ábra).

A méréseket a páciensek alsó fogívéről készített gipszmintákon végeztük saját tervezésű mérőeszközzel; működési elve a profilográfokéhoz hasonlít, ezért I dentoprofilográfnakneveztük (2. ábra). A műszer csak a vizsgálandó tárgy mérőpontjai, illetőleg vonalai közötti horizontális - azaz a forgástengellyel, illetőleg a gördülőtengely mozgásával párhuzamos — helyzetkülönbségeket, távolságokat ábrázolja pontosan, síkba vetítve/'.?. ábra).

2. ábra. A dentoprofilográf

3. ábra. A dentoprofilográf működésének vázlatos rajza

4. ábra. A méréshez előkészített profilogram (R = rágósík, S = symphysis-pont)

A készülékkel rajzolt ábrákon: a profílogramokon (4. ábra) összekötve a kétoldali második nagyőrlő distobuccalis csücskének pontját (0) a symphysis-ponttal (S), megkaptuk a rágósík helyzetét (4. ábra). A rágósíkra a rágófelszín mérőpontjaiból merőlegest bocsátottunk. E merőlegesnek a rágósíkkal alkotott metszéspontja és a mérőpont közé eső szakasza egyenlő a csücsök rágósíktól való távolságával. E távolságot szúrókörzővel 0,5 mm beosztású skálán, lupe nagyítással 0,25 mm pontossággal mértük.

Eredmények

A mérések eredményeit az I. táblázat és az 5. ábra mutatja. A rágósík és a rágófelszín egyes mérőpontjai közötti távolságok nem, oldal és kor szerint elhanyagolható különbséget mutatnak (I. táblázat) és az adatok statisztikai szempontból is homogénnek tekinthetők (p > 0,05). Az egyes mérőpontoknak a rágósíktól mért távolsága szignifikánsan különböző (p<0,05). A japán Arita és munkatársai [1] és a hazai populációból származó mintán — ugyanazon mérőpontok figyelembevételével — végzett mérések adatait összehasonlítva, nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a japán populáció