Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
HÁMORI J.-SZOMI É. 37 Fogorvosi Szemle 71. 37-39. 1978. Tolna megye Gyógyító-Megelőző Intézete, Szekszárd (főigazgató főorvos: Szentgáti Gyula dr.J, Szájsebészeti és Fogászati Osztály (osztályvezető főorvos: Hámori József dr.) Az ún. szabadvégű hidak biomechanikája: készítésük lehetősége a rendelőintézeti és területi gyakorlatban HÁMORI JÓZSEF dr. és SZOMI ÉVA dr. Érkezett: 1977. jan. 4. Elfogadva: 1977. jún. 10. A szabadvégű hidak még ma is sok vita tárgyát képezik a fogorvosi elméletben és gyakorlatban. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatot eme igen közelről érintő problémáról biomechanikai és logikai fejtegetés viszonylag ritkán lát napvilágot, az alábbiakat annak ellenére érdemesnek tartottuk leírni, hogy 1973-ban a Központi Stomatologiai Intézet körlevele is foglalkozott a kérdéssel. A szabadvégű hidaknak két fő fajtája van: az egyik hídféleség mesialisan, a másik distalisan viseli a szabadvég egy vagy több tagját. Mindjárt elöljáróban szigorúan le kell szögeznünk - a fenti körlevéllel egyetértésben — hogy distalisan a híd — akárhány koronára támaszkodik is — sem egy, sem többtagú szabadvéget nem viselhet. Tehát distalisan szabadvégü híd nem készíthető! Mesialisan némely hídféleség egy szabad tagot tarthat. Mi a magyarázata az ilyetén való megkülönböztetésnek a mesialis és distalis szabadvéget illetően; miért csak mesialisan szabadvégű hidat szabad készíteni? Ennek megértéséhez először is a rágás biomechanikáját kell megvizsgálnunk. 1. ábra. A rágóerő és a szabadvégű hidakra ható erők sémás ábrázolása. Az ábrán az alsó 5 distalisan tart egy szabad tagot. A ható P2 és P, erők eredője a P3, mely az F forgáspont körül P3 x / forgatónyomatékot fejt ki, és ezzel az F, és F2 irányába igyekszik elfordítani (kidönteni) a szabadvégű hidat pillérestül Az 1. ábrán érzékeltetjük azt a közismert tényt, hogy a rágóerő a hatosok területén a legnagyobb; ez a fog a legértékesebb a rágás szempontjából. A hatos a legerőteljesebb gyökérzetű fog, megfelelően az előbb elmondottaknak. A rágóerő a hatostól mesialisan és distalisan csökken. Ha tehát distalisan szabadvéget tartana az egyestől az ötösig bármely fog, vagy bármely két fog, igen erős olyan irányú forgatónyomaték (kidöntő erő) keletkeznék, ami a pillér(ek) gyors meglazulásához vezetne. Az ábrán a nagyobb erő, amely a szabadvégre hat, az egész hidat fogastól a feltételezett F tengely körül Fi és F2 irányába forgatni igyekszik. Ez annál inkább sikerülhet is, mert a distalisan szabadvégű hidak nem támaszkodnak kontaktponttal szomszéd foghoz, mivel distalis szomszéd nincs. Ha két összeforrasztott korona tartja a szabadvéget, az erők ugyanígy érvényesülnek és fejtik ki hatásukat; két szabadtag fokozza a kidöntő hatás erejét.
