Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
SZERZŐINK FIGYELMÉBE 17 2.1.1.4. Eredmények, megállapítások. Ugyanaz a tény (lelet, eredmény) ábra és táblázat formájában nem közölhető. Összefüggő mondatokban leírható megállapítások táblázatba foglalása csak akkor engedhető meg, ha az érthetőséget könnyíti, Ш. helykíméléssel jár. Ábrán, ill. táblázatban mutatottak részletes szöveges leírása többnyire felesleges. A vizsgálatokban nyert számszerű adatok statisztikai értékelése, különösképpen epidemiológiai tárgyú közleményekben, nemkülönben csoportok összehasonlításakor kívánatos. 2.1.1.5. Megbeszélés és következtetések. E helyen kell rámutatni, hogy az eredményekből, megállapításokból mi tekintendő újnak, kell kitérni az addig ismertektől eltérő eredmény magyarázatára, az új eredmény esetleges gyakorlati jelentőségére. A 2.1.1.4. pontban fel nem tüntetett eredmények e rovatban nem ismertethetők. 2.1.1.6. Összefoglalás. Öt-nyolc sorban tájékoztatja az olvasót a közlemény lényeges tartalmáról. Az orosz, angol és német fordítás céljára a magyartól s egymástól eltérő — esetleg részletesebb — szöveg is benyújtható. 2.1.1.7. Irodalmi felsorolás. Ebben csakis a közleményben hivatkozott művek szerepelhetnek, ezeknek viszont hiánytalanul szerepelni kell. A szerző (több szerzőjű mű esetén az első szerző) neve szerint abc-rendben sorolandók fel és számozandók. Sok azonos tárgyú és kb. egyidejű — különösen közelmúltbeli — közlemény helyett előnyös lehet néhány (közismert szaklapban megjelent) összefoglaló referátumra hivatkozni. 2.2. Kazuisztikai ismertetéseket betege(ke)n tett megfigyelésekről. A gondos kazuisztikai közlés egyrészt a klinikai orvostudomány haladását, másrészt a továbbképzést szolgálja. 2.2.1. E közleményekben a részletes irodalmi áttekintés mellőzhető, de az érdemi irodalmi adatokra mindenképpen utalni kell. Azonos, ill. rokon tárgyú kazuisztikai közlések felsorolása helyett előnyösebb közkeletű magyar vagy idegen nyelvű tan- vagy kézikönyvekre hivatkozni. 2.2.2. Szerkezeti tagozódásuk nagy vonalakban a 2.1.1. pontban leírtakat követheti. 2.2.3. Értéküket általában növeli a jól megválasztott, reprodukcióra alkalmas, a mondottakat csakugyan illusztráló ábraanyag. 2.3. A fogorvosi ellátás szervezésével, módszereivel, a fogorvosképzés és -továbbképzés különböző aspektusaival, problémáival, eredményeivel stb. foglalkozó művek. Terjedelmük — tartalmuktól függően — 8—10 szabvány gépírt oldalnyi is lehet. 2.3.1. Szerkezeti tagozódásukban értelemszerűen a 2.1.1. pontban leirtakat kell betartani. 3. Feladatának teljesítésére a Fogorvosi Szemlében a fentieken kívül az alábbi rovatok vannak: 3. 1. Könyvismertetés. Általában szakértő kritikus írja a szerkesztőség felkérésére a rendelkezésére bocsátott műről. Esetenként az ismertető kezdeményezi; a könyvismertetés megírására a szerkesztőséggel történt előzetes megállapodás után kerülhet sor. 3.2. Sajtószemle. Magyar, ill. idegen nyelvű szaklapok közérdeklődésre számot tartó közleményeinek rövid kivonata, általában aszerkesztőséggeltörténő előzetes megállapodás alapján. Helyszűke miatt e célra jelenleg csak igen kis terünk van. 3.3. Beszámoló tudományos rendezvényekről, magyar fogorvosok külföldi tanulmányútjáról. Az MFE tudományos ülésein elhangzó előadások kivonatait a Szemle nem közli; a beszámolók az előadók nevét, munkahelyét és az előadás címét tartalmazzák. 3.3.1. Az MFE tudományos ülésein a hazai szerzők által tartott előadások közlési joga a Fogorvosi Szemlét illeti. A Fogorvosi Szemle által közlésre el nem fogadott előadások bármely más folyóiratban közölhetők. — A Fogorvosi Szemlében történő közlés kötelezettsége alól az előadó kérésére a Szemle szerkesztősége felmentést adhat.
