Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
162 OLDALIRÁNYÚ KOPONYARÖNTGENKÉP 2. ábra. A műanyagból készített fejbeállító a fejet és a röntgenkazettát a kívánt helyzetben tartja A teleröntgenogramon a fogazat vertikális és szagittális eltérései tanulmányozhatók. A röntgenképek értékelését Downs [2, 3], Tweed [7], Riedel [4], A. M. Schwarz [5], Steiner [6] nyomdokain, kiegészítésekkel végezzük a következőképpen: Először a maxilla és a mandibula helyzetét mérjük fel szagittális és vertikális irányban (3., 4. ábra), majd ezután a felső és az alsó fogak tengelyállását, occlusiós viszonyait vizsgáljuk^. ábra),.végezetül pedig arányméréseket végzünk(6. ábra). Schwarz-féle faciális szög FS S, -N-A szög SNA S,-N-Bszög SNB Downs-féle faciális szög FD S, N - GoM szög B, FH - GoM szög B2 Spa Spp - GoM szög B3 S,N-Spa Spp szög P Spa Spp-AB szög AB S ^-occlusiós sík szög О Gonion szög Go 3. ábra 4. ábra 3. ábra. A maxilla és a mandibula szagittális helyzetének meghatározása 4. ábra. A maxilla és a mandibula alapsíkjának egymáshoz és a koponyaalaphoz viszonyított helyzetét mérő szögek A teleröntgenanalitikai mérések irodalmi áttekintése során — az egyes szög- és lineáris méretre vonatkozóan — nem találtunk minden esetben egybehangzó eredményeket; esetenként a közölt adatok hiányosak voltak. Hazánkban ugyanakkor ilyen jellegű felmérések még nem történtek. Ezért az általunk összeállított röntgenanalitikai méréseket normális occlusiójú és szabályos arcvonású egyéneken elvégeztük, és ennek alapján kiszámítottuk az átlagos értékeket. Összesen 125 teleröntgenképet értékeltünk. A vizsgált személyek életkora 16—26 év volt, nem szerinti megoszlásuk: 53 férfi és 72 nő. A mérések során nyert adatokat statisztikailag analizáltuk és azt találtuk, hogy az
