Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
KÖNYVISMERTETÉS 153 szájsebésznek készült, hanem inkább a sokszor magárahagyottan dolgozó vidéki fogorvosnak, aki betege érdekében esetenként néha kénytelen „szájsebészkedni”, továbbá a gyakorlati tevékenységét azonos kényszer nélkül is tágabb körre kiterjeszteni akaró fogorvosnak, aki ezen belső motivációjának kielégítésére kíván operálni. E feladat teljesítése érdekében a könyv minden kérdést igen behatóan tárgyal; az elemi ismeretekkel kezdi, s végigvezeti az olvasót minden részleten a legújabb idők vívmányaiig. A szerkesztők a könyvben információt keresőre, tehát a „tanulóra” bízzák, hogy saját képességeit és lehetőségeit felmérve döntsön, hogy a beteg veszélyeztetése nélkül milyen műtétes beavatkozást kíván (vagy mer) önmaga végezni, s mikor mire kívánja a tapasztaltabb szaktanácsadó segítségét igénybe venni. A könyv valójában tehát nem csupán a szigorúan vett szájsebészet ismertetésére szorítkozik, hanem átfogóbb képet, egyben sok orvosi tanácsot is ad. A 27 fejezetből álló mű a fogorvos betegének élettani értékelésével kezdődik; a betegről nyert általános benyomást, a beteggel való első találkozáskor követendő eljárást, végzendő teendőket ismerteti az 1. fejezet. A 2. fejezet a szájat és arcot érintő pszichoszomatikus rendellenességeket, a pszichogén arcfájdalmat tárgyalja röviden, de mégis behatóan. A radiológia feladatkörét és módszereit ismerteti a 3. fejezet, a 4. pedig a szájsebészet kórtani (kórszövettani) alapjait és a sebgyógyulás folyamatát. A következő fejezet tárgyát a betegen - az amerikai orvos önvédelme érdekében szinte minden esetben - elvégzendő rutinszerű labor-vizsgálatok ismertetése képezi. Ezt a fogorvos-szájsebész betegén előforduló - a szájsebész tevékenysége szempontjából fontos - általános betegségek rövid ismertetése követi. A parodontális sebészet, a nyálmirigyek betegségei és sebészete, az orális és maxülofaciális fertőzések, a sinus maxillaris, a fogeltávolítás (és az e célra ajánlott műszerkészlet), a retineált fogak, a fogászati implantátumokról ismert tények és tévképzetek megbeszélése a következő (7-13.) fejezetek tárgya. Két fejezet tárgyalja az orofaciális traumatológiát; az első a vizsgálatot, a leletek értékelését és a sürgős segítséget, a második a végleges ellátást. A második szerkesztő Thompson által írt következő három fejezetben a fejlődési rendellenességek diagnosztikája, kephalometriai elemzése, a mandibulán, ill. maxillán végzendő műtétek leírása található. A tulajdonképpeni „sebészi” részt az ugyancsak Thompson által írt praeprothetikai műtétes beavatkozások ismertetése zárja be. A következő három fejezetben a 1. szerkesztő, Steiner tárgyalja nagy szakértelemmel s egyben bölcs kritikai érzékkel a gyógyszeres kezelés egyre áttekinthetetlenebbé váló, s a beteget és orvosát egyre több veszéllyel fenyegető problémáit. Tőle származik a beteg szedálásáról szóló 23. fejezet is, szerkesztőtársától pedig mind a helyi érzéstelenítés, mind az általános érzéstelenítés és ehhez kapcsolódó kérdések tárgyalása a következő két fejezetben. A két utolsó fejezet a fogorvos, ül. szájsebész törvény-előírta, erkölcsi és etikai kötelezettségeit, Ш. a beteg konzíliumra, további kezelésre utalásával kapcsolatos, gyakorlatilag igen fontos kérdéseket tárgyalja. Az elmondottakat mindenütt ábra illusztrálja, ahol a szöveg ez úton érthetőbbé válik. Néhány rajztól eltekintve az ábrák fekete-fehéren reprodukált fényképek, röntgenogramok. A színes fénykép sem igen mutatna többet, viszont lényegesen drágábbá tette volna a könyvet, melynek amerikai viszonylatban feltűnően olcsó árát kiemelendőnek vélem. A fényképek sok beavatkozást szinte lépésről-lépésre mutatnak; egynémelyik talán felesleges. Hiányzik viszont a Thompson által írt fejezetekből néhány jól szerkesztett sémás rajz, amely áttekintően tájékoztathatna egyes műtétek lényegéről. Jóllehet a sok szerző egymáshoz földrajzilag közel működik, tehát egymással feltehetően személyes kapcsolatban is áll, sokszerzős műben a szerkesztés egységes elvei ellenére mégis elkerülhetetlen, hogy az egyes fejezetek felépítése nem egységes, szemlélete sem mindig azonos, tehát dignitása különbözik, hogy egyes részleteket illetően fedések is akadnak. A két szerkesztő egységre törekvő kritikai készsége két fejezet végére ülesztett rövid megjegyzésükből egyértelműen kitűnik; ezekkel - legalábbis a jelen ismertetés írójában keltett benyomás szerint - tulajdonképpen egyetértésük hiányát mutatják az ilyen glosszával ellátott fejezetek tartalmával. A kórtani-kórszövettani fejezet ismert nevű, sok kitűnő, közkeletű könyvet írt szerzőjének (A. F. Gardner) hálájukat fejezik ki közreműködéséért, pedig e fejezet elsiklott az utolsó esztendőknek az odontogén cystákat ülető újabb felismerései mellett; a keratocystáról egyáltalán nem esik szó, s amit a cysta primordialis feltételezett kóreredeteként leír, legalábbis kétségbe vonható. Kritikusabb R. V. Bellin az extrakcióról szóló fejezetéhez fűzött megjegyzésük a műszereket és eljárást illetően. E műszerek leírása, használatuk ismertetése bennem is furcsa gondolattársításokat ébresztett; nem szeretném ha a nálunk tanult fogorvosnak ilyen műszerkészlettel kellene dolgoznia s a leírt extrakciós módszert általánosan követné. - Kevéssé értettem egyet a rutinszerű labor-vizsgálatokról szóló fejezettel, amely egy-egy helyen akarva-akaratlanul a szerzők bizalmával kitüntetett laboratórium reklámjának benyomását keltette; nem tudom, miként fér össze a 96. oldalon mutatott ábra az American Dental Association rigid publikációs előírásaival. — Körültekintők és helyénvalók az antibiotikumok használatát illető tanácsok a 9. fejezetben, s egészen kiemelkedően jók a gyógyszeres kezelésről, különösen annak veszélyeiről írt fejezetek. Művelt, okos, gondolkodó, minden fölösleges rizikót elkerülni igyekvő orvos megnyilatkozása e fejezetek szinte minden sora; sokat tanultam a leírtakból. Ijesztő adatokat közöl a különböző recept nélkül vásárolható gyógyszerekre költött összegekről; 1971-ben üyen fájdalomcsillapítókra
