Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
148 GÁSPÁR F.-KOCSIS G.-SZALAY Z. Fogorvosi Szemle 71. 148—151. 1978. Somogy megyei Tanács Kórháza, Szájsebészeti Osztály, Kaposvár (főorvos: Szalay Zoltán dr.) A táppénzes napok száma az alsó bölcsességfog általános és helyi érzéstelenítésben történt eltávolítása után GÁSPÁR FERENC dr., KOCSIS GABRIELLA dr. és SZALAY ZOLTÁN dr. Érkezett: 1977. júl. 6. Elfogadva: 1977. dec. 5. Az ambuláns szájsebészeti tevékenység miatt táppénzben részesülők jelentős részét az alsó nyolcasok komplikált áttöréséből eredő folyamatok adják. Közleményünkben nem óhajtunk állást foglalni az impactio, ill. a retentio kérdésében; erről Schweigl [6] és Szabó [7] jó tájékoztatást ad. Nem térünk ki a folyamat „dentitio difficilis”-szel jelzett kórisméjének kritikájára sem, még kevésbé akarunk újabb kifejezés alkalmazásával esetleg zavart kelteni. Csupán klinikai tapasztalatok alapján a gyakorló fogorvos szempontjait tartottuk irányadónak. Ezért abból indultunk ki, hogy az alsó bölcsességfogak panaszmentes áttörésén kívül — mellyel amúgy ‘sem foglalkozunk — az állcsontban elfoglalt helyzetükre való tekintet nélkül áttörésük komplikáltnak vehető. Az áttörés kapcsán jelentkező gyulladás ugyanis komplikáció, s végső fokon ez határozza meg a gyógytartamot. Megfigyelési sorozatunk előtt tűnt fel, hogy midőn valamely okból altatásban távolítottuk el a bölcsességfogat, a folyamat végleges gyógyulása gyorsabb volt, mint az ugyanolyan súlyosságú, de helyi érzéstelenítésben megoldotté. Ez indított bennünket arra, hogy összehasonlítsuk az érzéstelenítés módja és a táppénzes idő összefüggését. Osztályunkon az elmúlt két naptári évben 609 esetben kezeltünk beteget az alsó bölcsességfog komplikált áttörésével. A dentitio szokványos idejének szem előtt tartásával 18—30 éves korig vettük természetesnek az alsó nyolcasok áttörésének megindulását. Betegeink átlagéletkora 22,8 év volt. önkényesen négy súlyossági fokozatot különböztetünk el; éspedig: 1. Pericoronitis. 2. Pericoronitis környéki gyulladással, nehezített szájnyitással. 3. Pericoronitis tovaterjedő gyulladással, 1 cm-nél nagyobbra nyíló szájzárral. 4. Pericoronitis kiterjedt, súlyos gyulladással, 1 cm-nél kisebbre nyíló szájzárral. A táppénzben részesülők számának későbbiekben tapasztalható kiugrása a reconvalescentia idejét is magában foglalja. A gyógyítás alapja minden esetben a bölcsességfog eltávolítása volt [5]. Feldolgozásunkban azok a betegek szerepelnek, akiken a fogat emelővel, fogóval el tudtuk távolítani; vésésre tehát nem került sor. Nem vettük figyelembe azokat a betegeket, akiket a gyógyulás zavartalansága miatt táppénzre vermünk nem kellett. Kiegészítő terápiánk az első két csoportban analgetikumok adása és helyi melegítés volt. A második két csoportban egységesen négy napig tartó antibiotikum-kezeléssel egészítettük ki a fentieket [4]. Rezisztencia-vizsgálatot nem végeztettünk, mert e betegek döntő többségében az antibiotikum-kezelés jelentkezésük idején már folyt. A 609 betegből 153 adatait (25,1%) dolgoztuk fel. Az arány ilyen alacsony volta egyrészt a fent említett betegek kizárásából, másrészt a jelzett korbeliek foglalkozásából adódik. Sokan teljesítenek katonai szolgálatot, GYES-en vannak, tanulók, esetleg eltartottak, tehát nem kerülnek táppénzes állományba. A 153 beteg részére kiutalt táppénzes napok száma 1472, az átlagos táppénzes idő 9,6 nap volt. Táppénzeseink teljes száma a jelzett időben 832 volt, összes kiutalt táppénzes napjaik száma 7476; az átlagos táppénzes idő pedig 8,9 nap.
