Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

LEMEZES FOGPÓTLÁS FUNKCIÓS ELKÜLÖNÜLÉSE

137

I. táblázat

Viselési évek 1-2 3—4 5—6 7—8 9-10

Funkciós egység (E) elkülönülés (Elk)

E Elk E Elk

E Elk E Elk E Elk

,8 Dentális

N

1 Dento'S gingivalis

bű

a>

S Gingivalis

2

2

16

16

1 1

4 23

1

1 7 5

5

2

1 73

Protézisek

20

16

5 24

18 - 5

1

RO

összesen

36

29

9 5

1

II. táblázat

Funkciós

elkülönülés

mm-ben

1

2

3 4

5

Oldal

I

В

J В

J В J В

J В

s

cd

1-2

20

21

15

15

Й c

+-> <u ' о

3-4

5

4

8

7

>

5-6

1

1

2

3

x0>

*5

сл

i>

7-8

9-10

1

15

16

1

2

4

4

1

1 1

2

1

3

4

1

1

Megbeszélés

Eredményeink közül egyik meglepő adat, hogy a megvizsgált 80 páciens közül 37-nek alsó maradékfogazata sínezett volt, s mégis a protézisek megtámasztására a maradékfogakat mindössze csak 7 ízben vették igénybe. Pedig a mai ismereteink szerint a maradékfogak preventív szempontú védelmét — a sínezésen kívül — a megfelelően szerkesztett occlusiós támasztékú retenciós eszközök jelentik [3, 6, 8, 9].

Az 1 mm nívóbeli eltérést nem soroltuk a funkciós elkülönülésekhez, mert belül esik a vizsgálati módszer hibahatárán. Az általunk értékelhetőnek tartott kevés számú (54) protézisre vonatkozó adat azonban mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy az akrilátfogas protézisek occlusiós felszíne már két évi viselés után is látható alaki elváltozást szenved. Ezt viszont a gyakorlat számára mindenkor tekintetbe kell venni.

A szükséges kezelést természetesen befolyásolja az a közismert tény, hogy az akrilátfogak megrövidülése nemcsak a csontos alap reszorpciójának, hanem az akrilát viszonylagos gyors kopásának következménye is lehet.