Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
CARIES ÉS PARODONTOPATHIA 85 Fogorvosi Szemle 70. 85—88. 1977. Mátészalkai Városi Tanács Kórház Rendelőintézet (igazgató főorvos: Csiszár Gusztáv dr.) Caries és parodontopathia Szabolcs-Szatmár megyében 15 — 19 éveseken KASTALY FERENC dr.* A caries gyakoriságát (-frekvencia-) és súlyosságát (-intenzitás-) hazánkban többen vizsgálták, az ország sok részére vonatkozó adatokkal rendelkezünk; a parodontium megbetegedéseiről és a szájhigiénés viszonyokról lényegesen kevesebb adatunk van. Szabolcs-Szatmár megye területéről egyik vonatkozásban sincs adatunk. Vizsgálataim célja ezért elsősorban e hiány pótlása volt. Választ kerestem arra a kérdésre, hogy más vidékkel szemben jelent-e előnyt cariologiai, illetve parodontologiai viszonylatban, hogy a vizsgáltak jellegzetes szatmári almatermelő vidéken éltek, azaz ellensúlyozza, illetve mérsékli-e a nagymérvű almafogyasztás a meredeken emelkedő cukorfogyasztás hatását. Az almafogyasztást kedvezőnek tartják a fogazatra (Marihaler [12]); tisztító hatásánál fogva cariesredukciót is tulajdonítanak neki. Slack és Martin [13] kétéves rendszeres almaevés után gyermekeken kevesebb új cariest és gingivitist észlelt, mint a kontroll csoportban. Hazánkban az egy főre jutó cukorfogyasztás növekedési üteme 1960-tól átlagosan 2,3% évenként [9]. 1960-ban az 1 főre jutó fogyasztás 26,6 kg/fő volt, 1970- re 33,5 kg/főre nőtt ( + 26%). Ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló 1971- es (34,5 kg/fő) és az 1972-es (36,7 kg/fő) adatokat, akkor a népgazdasági tervben 1975-re számolt 37 kg/fő fogyasztás nagyon is reálisnak tűnik, sőt esetleges nagyobb fogyasztással is lehet számolni. Ez is 40% növekedés 1960-hoz viszonyítva. Ha ezzel párhuzamosan vizsgáljuk az egy főre jutó gyümölcsfogyasztást, más eredményeket kapunk. 1960-ban 61 kg/fő átmeneti visszaesés után 1970-re 72,5 kg/főre nőtt [10]; ez csak 18% emelkedés. Igaz azonban az, hogy míg cukorfogyasztásban a szocialista államok többségükben megelőznek, addig a gyümölcsfogyasztás hazánkban a legmagasabb. Nyugat-Európában a nagyobb cukorfogyasztás jóval nagyobb gyümölcsfogyasztással jár együtt (Svájc 46— 167,5, Ausztria 33,6—105,5 kg/fő, 1970; [11]). Anyag és módszer Kétszázkilencvenkét 15—19 éves középiskolás tanulót vizsgáltam a csengeri szakrendelőben optimális körülmények között (214 lányt, 78 fiút). Az életkor meghatározásakor a következő születésnapot vettem figyelembe. A kor és nem szerinti megoszlást az I. táblázat mutatja. A tanulókkal kérdőívet töltettünk ki, melyen a személyi adatok és a válaszok kitöltése után a státuszt rögzítettük. A kérdőív a felső frontfogak állapotának szubjektív megítélésére, az ínyvérzés és a fogmosás gyakoriságára, fogkefe, fogkrém milyenségére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Az adatok feldolgozásakor a caries-frekvencia és -intenzitás számításában Adler és Záray [1\ szerint jártam el. A parodontiumra vonatkozólag a gingivitis-frekvenciát (Bruszt és Bánóczy [4]), a szájhigiéné vizsgálatára pedig az OHI—S indexet Keszthelyi [8] szerint használtam. * Jelenlegi munkahely: Győr Megyei Városi Tanács Rendelőintézete.
