Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
BÖLCSESSÉGFOG DISLOCATIÓJA 77 Fogorvosi Szemle 70. 77—79. 1977. A Balatonfüredi Városi Tanács V. B. Szakorvosi Bendelőintézete Fogászati Szakrendelés Dislocatio dentis sapientis in regionem submandibularem VETŐ LAJOS dr. A (totalis ossealis) retencióban levő alsó bölcsességfog állandó, potenciális veszélyforrást jelent. Thoma [6] szerint az élet folyamán ritkán nem válik szükségessé a retineált bölcsességfog eltávolítása, olykor szövődményekkel is járó műtéti beavatkozással. A retineált fog definíciója Klein [2]-től származik (1915), aki kimondta, hogy az a fog retineált, amely a lágyrészeken még nem bújt át, gyökérnövekedését viszont már befejezte. Ezzel szemben dentitio tarda fogalomkörébe sorolandó az idején át nem tört fog, ameddig a gyökércsúcsa nyitva van. Rosenthal, Bethmann és Bienengräber [3] rámutat, hogy a retenció oka fejlődési zavar, trauma, blastoma, gyulladás, ritkábban endokrin hatás; hypothyreosisban egyes fogak, de egész fogcsoportok áttörése is lelassulhat, sőt el is maradhat. A retineált bölcsességfogak egy részét egyéb okból készült rtg-képen véletlenül észlelik, nagyobb hányadukra neurológiai jelenségek hívják fel a figyelmet: frontalis és occipitalis fájdalom, homályos, indefiniált fejfájás, otalgia, tinnitus. Thoma [6] súlyos, paroxysmalis glossopharyngealis neuralgiát ír le. Nem ritkán a pszihikum zavara észlelhető: insomnia, aggresszivitás, néha hypopraxia, sőt mániás depresszió mutatkozhat. Jellemző a neurológiai jelenségek periodicitása az eruptio, ill. a gyökerek fejlődése aktív szakaszaiban, mikoris a n. alv. mandibularisra ható kompresszió fokozódik. Noha a fenti kórformák 25 éven aluliakon gyakoribbak, idősebb, látszólag fogatlanokon is előfordul a retineált bölcsességfog „robbanása”. A fokozatosan kialakuló neuralgiform fájdalmak ilyenkor gyakran a mélyben fejlődő cysta follicularisnak, a részleges vagy teljes protézis által traumatizált operculum reakciójának, az ismeretlen okból bekövetkező részleges eruptiónak a következményei. Egyes esetekben zavarbaejtő bilaterális szimptómák jelentkezhetnek. A retineált alsó bölcsességfog pontos lokalizációjához, az előtte levő foghoz és a ramus mandibulaehez való fekvésének és hajlásának meghatározásához extraoralis rtg-felvétel(ek) kell(enek). Csaknem egységes a vélemény a tekintetben [1], hogy 18—25 éves korban távolítsuk el a retineált alsó bölcsességfogat, mert a kor haladtával nő a műtéti komplikációk és az angulus-fractura veszélye. A műtét kapcsán szükségessé válhat a beteg elhelyezése fekvőosztályon az esetleges posztoperatív szövődmények miatt. Cardialis vagy légzőszervi betegség esetén akkor is indokolt a kórházi ápolás, ha a műtét lokálanesztéziában elvégezhető. Masszív csont-hyperplasia: leontiasis ossea, acromegalia, Paget-szindróma (amely infekciós prediszpozíciót jelent); a fog körüli benignus és malignus tumorok: az ameloblastoma mono- és polycystás formái, fibrosarcoma, különböző odontogen daganatok, epidermoid carcinoma egyaránt indokolják a kórházba fektetést. A csontban fekvő bölcsességfog eltávolításának műtéti technikája ismert, ezért csak vázlatosan említjük az alapvető követelményeket: Anesztézia: 1. Folyamatos és tartós legyen; 2. ne akadályozza a műtőt; 3. a műtéti terület végig jól látható legyen; 4. a vér és nyál törlését ne akadályozza.
