Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
GYÖKÉRRESORPTIO TEJFOGON 305 Fogorvosi Szemle 70. 294-297. 1977. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Igazságügyi Orvostani Intézet (igazgató: Somogyi Endre dr. egyetemi tanár) A tejfog gyökér-resorptiós felszínének scanning elektronmikroszkópos vizsgálata HARSÁNYI LÁSZLÓ dr. Érkezett: 1977. jan. 11. Elfogadva: 1977. máj. 4. A fogváltás időbeli lefolyását, sorrendjét, a tejfogak gyökereinek felszívódásával kapcsolatos makroszkópos, röntgenologiai és mikroszkópos morphologiai jelenségeket; a fogazatnak a vázcsontok fejlettségével való kapcsolatát; a szervezet anyagcsere-változásainak a fogak fejlődésére való hatását hosszú idő óta sok hazai és külföldi kutató vizsgálta. Megfigyeléseiket fejlődéstani, anatómiai, klinikai, igazságügyi orvostani és más szempontok szerint értékelték. A szerteágazó vizsgálatok ellenére a gyökér-resorptio ma sem egyértelműen lezárt kérdés, hiszen még a morphologiai jellegzetességek leírásában és értelmezésében is több, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő felfogás ismeretes. .A gyökérfelszívódás a fény- és elektronmikroszkópos megfigyelések alapján a fogzacskó külső, erekben gazdag rétegében fellépő hyperaemiával kezdődik, ez a fokozott átáramlás a lytikus hatású enzimek működési feltételeit teremti meg. A tejfog-pulpában degeneratív jelenségek mutatkoznak, a fejlődő fogcsíra és a tejfog-gyökér között a csontos válaszfal osteoklast tevékenység folytán eltűnik [7, 8, 9]. A fog keményállományának dekalcinálódása két, egymással párhuzamosan, egyidőben lezajló formában: humoralis odontolysis és odontoklasia (osteoklasia) alakjában zajlik le. A celluláris jelenség a fíbrolysis a dentoalveolaris rostok területében [17]; az elhorgonyzott Sharpey-rostok helyén'kocsonyás, a mesenchymához hasonló szövet keletkezik. A parodontiumot kapillárisok szövik át, ezeknek endothel-sejtjeiből perivascularis proliferatio útján cementoklastok és odontoklastok keletkeznek. Ezek többmagvú óriássejtek; sok vacuola, szabad ribosoma és mitochondrium van bennük, szegényes viszont az endoplasmás reticulum [3]. Elektronmikroszkóposán a cytoplasmában a felszívódásban levő keményállománnyal érintkező felszínükön 2-3 дт széles, ásványi kristályokkal telt canaliculusokat mutattak ki; a fog hozzájuk simuló felszínén keskeny, ásványi sókban szegényebb réteg alakul ki. A gyökér-resorptio sugaras és longitudinális irányban halad, lacunaris (óriássejtes) és linearis (kerek- és orsósejtes) típusa különböztethető meg [15]. A meghatározó jelenség a lacunaris resorptio. A cement és a dentin organikus, valamint anorganikus komponenseinek lebontásában proteolitikus enzimek és depolimerázék játszanak szerepet. A felszívódásban gyorsabb és lassúbb szakaszok vannak, és a folyamat átmeneti szüneteiben a gyökereken a szervetlen állomány épülése, appositio is megfigyelhető. Ez a jelenség azonban csak átmeneti, nem jelentős [1, 14, 16]. A sejtes állomány változásait rendkívül sokoldalúan vizsgálták, viszonylag kevesebb érdeklődést tanúsítottak a kutatók a szervetlen állomány alaktani változásai iránt. A resorptiós felszínről a szakmunkák [10] is csupán annyit közölnek, hogy élettani esetekben az érintetlen gyökér felszínhez képest „kissé érdesebb” [11]. Fénymikroszkópos vizsgálatok során a hosszmetszeti készítmények értékelésekor alkalmazott technika korlátái miatt - nyilvánvalóan - nem lehetett értékelni az érdes felület alaktani sajátosságait. Mivel a hozzáférhető külföldi irodalomban sem találtam hasonló közlést, nem látszott érdektelennek fiziológiásán kihullott, alaktani szempontból ép tejfogak gyökér-resorptiós felszínének scanning elektronmikroszkópos (a továbbiakban SEM) vizsgálata.