Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1 4 MIKLÓS ISTVÁN DR. Fogorvosi Szemle 70. 14—16. 1977. Szegedi Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) Lépcsős felső metszőfogak mélyreterjedő fogágypusztulásának okairól és gyógykezeléséről MIKLÓS ISTVÁN dr. Előző közleményemben [2] ismertettem azt a megfigyelésünket , hogy több rágófog hiánya esetén a harapási magasság süllyed. Az állkapocs előrecsúszása és az alsó metszőfogaknak a felső metszők palatinalis felületére való harapása miatt, a metszőfogak területén oldalirányú túlterhelés jelentkezhet és fogágybetegséget okozhat. Egyes esetekben a felső metszőfogak palatinális felületén kopás és a kopás felett lépcső képződik. Ezáltal úgy a felső, mint az alsó metszőfogakon a tengelyirányú erők kerülnek túlsúlyba, a fogágy pusztulása megáll és reparáció indul meg. Másik közleményemben [3] ismertettem azt a tapasztalatunkat, hogy a felső frontfogak területén lépcsős koronákkal és tagokkal készített fogpótlások biztosítani tudják a fogmedercsont tömörülését és a fogak megtartását. Jelen alkalommal a lépcsős felső metszőfogak mélyreterjedő fogágypusztulásának okairól, gyógykezeléséről és a fogágy nagyfokú gyógyulási készségéről szeretnék beszámolni. Ha a rágófogak nagyfokú vagy teljes hiánya hosszabb idő óta áll fenn, a lépcsős felső metszőfogak tengelyirányú terhelése mellett fokozódni kezd a radiális irányú terhelés, amely a felső metszőfogak labiális irányú dőlését és diastema képződését váltja ki. Minél nagyobb a fogak dőlése, annál nagyobb erővel hat a radiális, és csökken a tengelyirányú terhelés. Ha a fogak erősen labiális irányba dőltek, a tengelyirányú terhelés teljesen megszűnhet. Amíg a tengelyirányú erők hatása jelentős, a gondos szájápolás mellett kisebb fokú a lepedék és fogkő lerakódása, és az íny gyulladása is. Előzőekben [2] leírtuk, hogy a tengelyirányú terhelésnek gyulladásfékező hatása van. Azon betegek esetében azonban, akiknek fogaira a tengelyirányú erők hatása csökkent vagy megszűnt, az oldalirányú terhelés hatására megindul az ék- vagy kráterszerű csonttasakok képzése, lepedék és fogkő lerakódása, és mélybenyomuló gyulladás keletkezik. A gyökérhártya gyulladása a fogmedercsont pusztulását és a fogak lazulását fokozza, fájdalmat vált ki és a rágóképesség jelentős csökkenését vonja maga után. Ilyen esetekben csökkenhet vagy megszűnhet az alsó metszőfogak tengelyirányú terhelése is, és az íny gyulladása, a fogágy pusztulása mutatkozhat az alsó metszőfogak körül is. Egyik ilyen betegünk (T. A. 68 éves férfi) 1965-ben azzal a panasszal kereste fel rendelésünket, hogy felső metszőfogai, amelyeken (a rágófogak nagyfokú hiánya miatt) eddig rágott, pár nap óta erősen fájnak; rágni nem tud. Jelen állapot: A felső lépcsős metszőfogak erősen mozognak, labiális irányba dőltek, legyezőszerűen szétnyíltak, hézagosán állnak. Az íny gyulladt, duzzadt, vérzékeny és mély tasakokat alkot. Az alsó metszőfogak kissé mozognak, az íny gyulladt, vérzékeny, érzékeny. A röntgenkép felül III—IV. fokú, alul II—III. fokú fogmedercsont-pusztulást mutat (1. ábra). Gyógykezelés: A felső metszőfogakat eltávolítottuk. Az alsó metszőfogakat depuráltuk és ínykezelést végeztünk. Felső részleges lemezes fogpótlást készítettünk úgy, hogy az alsó metszőfogakra tengelyirányú erők hatottak. Az alsó fogak pár hét után megszilárdultak, s azóta jól rág velük. Kilenc év után (1974-ben) készített röntgenkép a lamina dura megvastagodását és a spongiosa tömörülését mutatja (2. ábra).
