Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-03-01 / 3. szám

PURPURA ANAPHYLACTOIDE A

83

tiója után kiütései eltűntek s a l/v majd 2 év utáni kontrollvizsgálatkor is teljesen egészségesnek találtuk a gyermeket.

F. M

7 éves. Három napja vérzéses kiütések. Felvételkor az alszárakon, combokon, penisen purpura. 3 góc-gyanús fog. Melléküreg felvétel negatív. Vizelet: feh.: op.; üled.: 100—150 vvt; széklet: trichuris triehuria; AST: 84 IE.; vvt. sülly.: 12/24. — T: A góc-gyanús fogak extractiója (naponta egy). A harmadik extractiót követő nap bél vér - zés, shock-szerű állapot. Ekkor Depersolont, transz fúziót stb. kap. A 14. naptól vizelete : neg., új purpura többé nem jelentkezett.

K. K., 1Ö éves. Két hónap előtt, s 3 napja újra kiütések, bőrvérzések. Felvételkor: orr-melléküregek: neg., tonsilla exprimatumból staphylococcus és streptococcus haemolyticus nőtt ki. Székletben: entamoeba histolytica, giardia. AST: 170 IE; vvt. sülly.: 9/12—15. napon tonsillektomia. Ezt követő 2 nap múlva véres hányás, majd újabb purpurák. A 24. napon egy góc-gyanús fogát extraháltunk. Attól kezdve kiütése nem volt. (Megjegyezzük, hogy Kiion kúrát s a felvételt követő 10. naptól — mert javulást nem mutatott —steroidot is kapott.)

Terápia

A pp. a.-nak specifikus gyógyszere nincs épp úgy, mint az egyéb vasculitiseknek sem. Ágynyugalom, megfelelő étrend, bő vitamin ellátás (C, P stb.) képezi ma is a gyógyítás alapját. Sokan jó hatást írtak le steroidoktól, mások viszont e téren hatástalannak minősítették. A góc felismerése és annak szanálása esetén mi is feleslegesnek találtuk a steroidok alkalmazását. S ezzel már meg is jelöltük a terápia helyes útját.

Ma a pp. a.-ban legfontosabb aktív gyógyítási lehetőségünk a fellelhető és valószínűsíthető gócok mielőbbi kiküszöbölése. Ez legtöbbször fog-extractio [8], vagy melléküreg öblítés vagy adenoid eltávolítás [7]. Amennyiben a tonsilla is beteg (belőle genny exprimálható) — a fentiek kizárása után — szóba jöhet a tonsillektomia.

Külön és ismételten is szeretnénk felhívni a figyelmet a fogak, főleg a tejfogak, alapos vizsgálatára. A tejfog-gócra a gyermekkori pp. a.-val kapcsolatban nem fordítanak megfelelő gondot. Ennek tudjuk be azokat a beszámolókat, amelyek a pp. a.-t hosszú, gyakran recidiváló és súlyos betegségnek jelzik s a maximálisan 40 — 50%-ban kimutatható felsőlégúti hurutokon kívül, más hátteret nem ismernek; e közlemények a betegség hátterét 50 —60%-ban ismeretlennek minősítik [28].

Az antibiotikus kezelés mindig alkalmi megítélés kérdése; gyulladásos folyamat, aktív bakteriális góc jelenléte meg is követeli az antibiotikus terápiát. Elsősorban staphylococcusra ható antibiotikumok alkalmazása szükséges. — Antihistaminikum előnye nem bizonyított, de lehetséges; ezért a gyakorlatban néhol alkalmazzák a betegség első 4—5 napján. Súlyos purpura fulminans jellegű kórképekben az első két napon Heparin adása is indokolt, megfelelő ellenőrzés (coagulogramm) mellett. Ezt, egy 2 éves saját igen súlyos esetünk kórlefolyásának elemzésével mi is igazolhattuk [9].

összefoglalás

Az anaphylactoid purpura (Schönlein—Henoch kór) etiopatogenezisének, klinikumának és terápiájának áttekintése mellett, bemutatják saját anyagukon tett megfigyeléseiket. 16 év alatt észlelt 108 apanhylactoid purpura eset feldolgozása kapcsán a betegek csaknem 90%-ában ,,góc”-ot tudtak kimutatni. A jól ismert felsőlégúti gennyes gócok mellett meglepően nagy számban találtak gangraenás tejfogakat.

IRODALOM. 1. Ayoub, E. A., Hoyer, J.: J. Pediat., 75, 193 (1969). — 2. Ballagi F.: Orv. Hetil. 110, 846 (1969). — 3. Gzukor J.: Fogorv. Szemle, 65, 323 (1972). — 4. Farkas K., Schulhof Ö.: A góckérdés. GyOK sorozat. Medicina 1965. — 5. Frank K.: Orv. Hetil. 100, 153 (1959). — 6. Frank K., Rúzsa O.: Gyermekgyógy. 11, 312 (1960). — 7. Frank K., Rúzsa G.: Mschr. f. Kheilk. 118, 573 (1970). — 8. Frank K., Földes Gy.,