Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-02-01 / 2. szám
SAVMARATÁSOS TECHNIKA 49 szilárdság méréséhez. Az anyag szakítási szilárdságát is hengeres próbatesteken vizsgáltuk, melyeknél a középső szűkített rész átmérője 2,5 mm volt. A méréseket az Amsler cég Chevenard MI 44 típusú univerzális mikroszakító gépén végeztük. Ezen a gépen mértük az anyag nyíró-tapadó szilárdságát is, vagyis a tömőanyag tapadását a foghoz. Ezt a vizsgálatot a kötés után egy órával végeztük el. Ismeretes, hogy a nem savmaratásos technikán alapuló plasztikus tömőanyagok a zománchoz nem tapadnak, ezért itt összehasonlító méréseket nem tudtunk végezni. A próbatesteket minden esetben szobahőmérsékletű fiziológiás konyhasó oldatban tartottuk. A tömőanyag és a fogzománc szerkezetét polároptikai mikroszkóppal vizsgáltuk 120 mikronos fogcsiszolatokon. Eredmények Összehasonlító vizsgálataink adatait az 1. táblázat tükrözi. A Concise 24 órás nyomási szilárdsága jóval nagyobb, mint a Fritexé és nagyobb, mint az Adaptic nyomási szilárdsága, de kisebb az amalgáménál. Feltűnő a különbség a szakító szilárdságnál a Fritex és a kompozíciós tömőanyagok (Adaptic, Concise) között. A nyíró-tapadó szilárdsági értékek nagy szórásának az a magyarázata, hogy a kísérletek során nem tudtuk lemérni a Concise tényleges tapadási értékét a zománchoz, mivel minden esetben a tömőanyag a zománc egy részével együtt szakadt le a fogról. Ez a nagy szórás érthető, mivel a zománc szakító szilárdsága Schroeder [9] mérése szerint 105 kp/cm2, az anyag szerkezetét mutatja a 2. ábra és a zománc maratott felszínére tapadó tömőanyagot a 3. ábra. 1. táblázat Az összehasonlító vizsgálatok eredményei Anyag neve Nyomási szilárdság kp/cm2 Szakító szilárdság kp/cm 2 Nyíró - tapadó szilárdság kp/cm 2 lh 24h Fritex...................... 1025 1386 38 — Amalgám............... 1130 3112 298 — Adaptic ................. 1530 1986 391 — Concise................... 1637 2168 452 28—168 Zománc ................. 4160 105 — Dentin ................... 5010 525 _ Megbeszélés Saját in vitro kísérleteink is igazolják azokat az irodalmi adatokat [9], melyek szerint a Concise Enamel Bond System felhasználásának indikációs területe nagyobb, mint a nem savmaratásos technikán alapuló kompozíciós tömőanyagoké. Az anyagot a következő esetekben használtuk: 1. Harmad-, negyed- és ötödosztályú üregek ellátására (190 esetben). Az első két esetben a cavitas alakítás csupán a szuvas rész eltávolításából áll,
