Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-11-01 / 11. szám

CSONTCISZTA 343 szövettani vizsgálat sem talált. A klinikai, műtéti és szövettani lelet alapján ecsc diag­nózist állapítottunk meg. 2. Tizenhárom éves leány 1974 novemberében ciszta mandibulae inflammata diag­nózissal került felvételre. Felvételét három évvel megelőzően állcsúcsát megütötte, és a bal alsó kettes fogának koronája megsérült. Felvétele előtt öt nappal erős fájdalom kíséretében álla megduzzadt. Bal alsó kismetszőjét trepanálták, antibiotikumot adtak, de panaszai nem szűntek meg. A beteg klinikai vizsgálatakor az állcsúcs mérsékelt duz­zanatát és ezen a területen nyomésérzékenységet találtunk. Az alsó frontfogak a bal kis­metsző kivételével épek, vitálisak, de kopogtatásra érzékenyek voltak. A frontfogak tájékán az áthajlási redő kitöltött, a nyálkahártya lobos volt. Tapintásra a beteg fáj­dalmat jelzett, fluktuációt nem észleltünk. Röntgenképeken a bal szemfogtól a jobb szemfogig terjedő, mintegy 1,5 cm átmérőjű felritkulás volt látható. Az üreg felső széle a fogak gyökerei közé terjedt, de a gyökér­­csúcsokkal nem volt kapcsolatban. A lamnia dura érintetlen volt. Felvétele után há­rom nappal a frontfogak előzetes gyökértömése után helyi érzéstelenítésben műtétet vé­geztünk. Feltárás után az üregből bőséges gennyes váladék ürült. Az üreg fala kemény csontos volt. Cisztafalat a szövettani vizsgálat sem mutatott ki. Diagnózis: ecsc. 3. Huszonnyolc éves férfibeteg verekedés következtében elszenvedett állkapocs­­törés miatt került felvételre. A röntgenképen a bal alsó 2, 3 között és alatt közel három­szögalakú, mogyorónyi, élesszélű felritkulás volt látható. A törésvonal függőleges irány­ban, a felritkuláson haladt keresztül. A fogak vitálisak voltak. Műtétet nem végeztünk, a törést konzervatív úton kezeltük. 4. Huszonhét éves férfibeteg, cysta mandibulae diagnózissal került felvételre. Fel­vételét megelőzően a 38 pericoronaritise miatt kezelték; panaszai a fog eltávolítása nél­kül megszűntek. Anamnózisében trauma nem szerepelt. Röntgenképen a bal alsó impactált bölcsességfog alatt kb. 1 cm átmérőjű, élesszélű felritkulás volt látható, amely­nek felső széle a gyökércsúcsot nem érte el; a lamnia dura érintetlen volt. Helyi érzés­telenítésben feltártuk a kemény, csontosfalú üreget. Cisztafalat nem találtunk, de az üregben mésszerű szemcséket tartalmazó kevés bennék volt. A kaparék szövettani diagnózisa: fibroma cementificans. (A szövettani vizsgálat a SZOTE Kórbonctani és Kórszövettani Intézetében történt.) Megbeszélés Mint a bevezetőben említettük, az ecsc az esetek 60%-ában nem okoz tüne­teket, és létezését legtöbbször a fogakról-állcsontokról készített rutin röntgen­­vizsgálat deríti ki [7, 11, 21]. Az első betegünk tipikus példa. Anamnézisében trauma nem szerepelt. Második betegünkön heveny-gennyes gyulladás volt jelen, ami ellentmond Rushton [29] ecsc-kra vonatkozó kritériumainak. Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos, mivel az ecsc fertőződése nem spontán, hanem a sérült, idővel gangraenássá vált bal alsó kismetsző felől jött létre. Harmadik betegünk anamnézisében az állcsontot ért többszöri trauma szere­pelt. Felvételét megelőző újabb trauma hatására állkapocstörés jött létre. Mivel az állcsonttörést konzervatíve kezeltük, szövettani vizsgálat nem tör­tént. A beteget továbbra is ellenőrzés alatt tartjuk. Negyedik betegünkön az ecsc jóindulatú daganat degenerációja következtében jöhetett létre. Az ecsc sebészi kezelését, mint legtöbben, mi is helyesnek tartjuk. Bár az ecsc röntgenképe jellegzetes, pontos diagnózis csak a szövettani vizsgálat alapján történhet. A differenciál-diagnózis szempontjából — többek között — fontos elkülöníteni az ameloblastomától. Ugyanis pontos diagnózis hiányában felesleges, káros csonkító műtét történhet. Waldron [38] 11 éves leányon amelo­­blastomának diagnosztizált ecsc miatt féloldali mandibula-kiirtást írt le. Az ecsc sebészi feltárása nem nagy beavatkozás, érdemes minden esetben elvé­gezni, annak ellenére, hogy Blum [6] szerint az ecsc kezelés nélkül gyógyul. összefoglalás A szerzők négy egyszerű csontcisztét ismertetnek. Részletesen tárgyalják a patogene­­zisre vonatkozó különböző elképzeléseket és terápiás lehetőségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents