Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-07-01 / 7. szám

208

BAJUSZ LAJOS DR.

A DMF-fogak személyenkénti száma

Korcsoport

Vizsg.

szám

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

21—25

69

4

4

5

5

3

6

6

5

2

3

2

4

4

2

26—30

122

6

6

8

6

4

4

12

8

7

13

5

5

4

7

31—35

115

3

5

9

3

4

4

8

6

7

3

9

9

4

7

36—40

89

6

2

3

1

4

3

3

2

1

5

3

5

5

4

41—45

69

1

1

—

2

2

3

3

1

3

3

2

—

5

3

46—50

50

1

—

—

—

2

1

—

—

1

1

—

—

2

—

51—55

14

—

—

1

1

—

—

1

—

—

—

—

—

—

1

21—55

528

21

18

26

18

19

21

35

22

21

28

21

23

24

24

%-os

megoszlás

3,9

3,4

4,9

3,4

3,5

3,9

6,6

4,1

3,9

5,3

3,9

4,3

4,5

4,5

15,6%

22,0 %

22,5%

1/2. Az összetevőket vizsgálva a következőket észleltük: a szuvasán talált fogak átlagos száma a két legfiatalabb korcsoportban 2,0 fölött van; a 30- évesnél idősebbeken csökken s a 46-évtől kezdve 1,0 alá esik. Az F-fogak száma általában csekély. A két legfiatalabb csoportban több mint három lyukas fogra jut egy. Globálisan 0,91 tömés jut egy főre. Egyszerűség kedvéért az F-kategóriába számítottuk az öncélú koronákat is, az egész populációban 166-ot találtunk. Ezt levonva, csak 0,61 átlagos E-érték marad, más szóval 100 tömött fog jut 164 vizsgáltra. Az F-szám átlagos értékében csak kevéssé tükröződik, hogy az életkor haladtával -— ha a tömések jók —, kumulálódnia kellene. A definiáló komponens az M, a hiányzó fogak száma. Ez lefutásában nem egyenletesen nő a korral. Már a kezdeti csoportban is átlagosan több mint 5 fog hiányzik. Nagyobb emelkedés az előző korcsoporthoz viszonyítva a 36—40, ill. a 41—45 éveseken észlelhető. A legidősebb korosztályban a fogazat közel kétharmad része hiányzik.

A II. táblázat mutatja a vizsgáltak megoszlását a DMF-fogak száma szerint az egyes korcsoportokban. A korral járó mennyiségi eltolódás balról jobbra és lefelé irányul. Megdöbbentő, hogy már a legfiatalabb korcsoportban is 10 személyt találtunk, akiken a DMF-szám 14-nél nagyobb, azaz a fogazat több mint 50%-ban károsodott. Egyetlen ép foggal sem bíró azaz 28-DMF számú személyt már a 26—30 évesek között is találunk. Ha globálisan nézzük a vizsgáltjaink százalékos megoszlását a DMF-szám szerint (a II. táblázat alsó sora), látjuk, hogy 15,6% az aránylag jófogú, 22%-nak közepes a fogazata, 22,5% rossz — és 37,8% igen rossz fogazatú; csak 3,98%-nak ép a fogazata.

2. A foghiány okról. A vizsgáltak közül (528 személy) 21 caries-mentes (3,98%), 15 teljesen fogatlant (2,84%) találtunk. 492 személynek 1—27 foga hiányzik; azaz 93,1% foghíjas. A megvizsgált 528 személynek egy év alatt 1350 fogát kellett eltávolítani. Az összhiány vonatkozásában a frontfogak érintettsége 20,5%-os volt. Feltűnő volt a szemfogak részvételi aránya. Az általunk eltávolítottak közül, parodontopathia miatt több mint 30%-ot kellett eltávolítani; ez okból leggyakrabban az antagonista nélküli fogakat — szemben Keszthelyi,