Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-06-01 / 6. szám
KOMPOZÍCIÓS TÖMŐANYAGOK 181 Fogorvosi Szemle 69. 181—186 1976. A Központi Stomatologiai Intézet (igazgató: Orsós Sándor dr. egyetemi tanár) közleménye Tapasztalatok kompozíciós tömőanyagokkal Irta: LOVÁSZ ANDRÁS dr. Új gyógyszerek, új anyagok alkalmazásának lehetőségeit klinikai felhasználásuk során az elért eredményekkel mérhetjük le. Az ilyen irányú vizsgálatok egyik igen fontos faktora az időtényező, azaz az alkalmazásuk óta eltelt idő. Vonatkozik ez a fogászatban felhasználásra kerülő új anyagokra, így a kompozíciós tömőanyagokra is. Feltűnő, hogy míg a kompozíciós tömőanyagok anyagiam vonatkozásával a szakirodalomban számtalan közlemény foglalkozik, addig a klinikai eredményekről szóló beszámolók száma lényegesen kevesebb és azok is általában eléggé mértéktartók. A kompozíciós tömőanyagokat összehasonlítva az eddig használt tömőanyagokkal Durner [1] megállapítja, hogy esztétikai hatás, tartósság, valamint a fogbélre kifejtett hatás szempontjából a kompozíciós tömőanyagok kedvezőbb tulajdonságnak, de mindjárt hozzá is teszi, hogy a végleges vélemény kialakulásához több éves tapasztalatra van szükség. C. H. Fischer [2] a Palakavnak a fogbélre kifejtett hatásáról alkot kedvező véleményt 5 éves tapasztalatra alapítja, mégis úgy ítéli meg, hogy a végső szó ebben a kérdésben még nem hangzott el. Kiemeli, hogy több éves tapasztalata alapján az a meggyőződése alakult ki, hogy a tömőanyag hatására létrejött fogbélkárosodás az esetek nagy részében reverzibilis. A fogbélkárosító hatást vizsgálva Hermann és Viohl [5] megállapítják, hogy noha klinikai vizsgálatokkal fogbélkárosodást kimutatni nem lehetett, mégis a szövettani képek alapján bizonyos mérvű fogbélkárosító hatással számolni kell, feltételezik azonban, hogy ez az elváltozás reparábilis. Ronald C. Auvenshine és Wilmer B. Eames [7] majomfogakon végzett vizsgálatai szerint metilmetakrilátot, valamint dimetakrilátot tartalmazó tömések után 48 órával extrahált fogak fogbelében az elváltozások sokkal súlyosabbak voltak, mint 45 nappal a kezelés után extrahált fogak esetében, amikor is a regeneráció kifejezett jelei voltak már észlelhetők. Strassburg és Knolle [10] megállapítják, hogy az általuk vizsgált kompozíciós tömőanyag (Palakav) a fogbélre gyakorolt hatás szempontjából a klinikus szemszögéből kedvezően ítélhető meg. W. Hoefig [6] törpe sertéseken végzett vizsgálatai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a Palakav a tömések utáni 18 — 38 nap vizsgálati idő alatt nem okozott kimutatható szöveti elváltozást a fogbélben. Az odontoblast rétegben észlelt degeneratív elváltozásokat preparációs ártalomnak tekinti. Vizsgálták a különböző kompozíciós tömőanyagok fogbélre kifejtett hatását többek között még H. R. Stanley, H. Swerdlov, M. G. Buonocore [9], akik megállapították, hogy ezek a tömőanyagok semmi esetre sem fejtenek ki nagyobb mérvű károsító hatást a fogbélre, mint a szilikátok, sőt az alábélelés nélkül készített tömések alatt is lényegesen kevesebb az irritatív jelenség a fogbélben, mint a szilikátok esetében. Anyag és módszer Intézetünkben 1972 augusztusától számos kompozíciós tömőanyag klinikai vizsgálatát végeztük el. Jelen munkánkban a Concise (3 M), Adaptic (Johnson^ Johnson), Palakav (Kulzer), Cosmic (De Trey) és a Kerr Smile kompozíciós tömőanyagokkal szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Concise tömőanyagból összesen 3460 tömést készítettünk, Adapticból 1627-et, Palakavból 839-et, Cosmicból 380-at és a Kerr Smile-ból 1640-et. A fenti tömőanyagokból készített tömések fogankénti megoszlását az 1. táblázat mutatja. A számadatokból kitűnik, hogy a Concise-t és Adapticot főként
