Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-01-01 / 1. szám
16 KESZTHELYI GUáZTÁV DR. dését észlelték. A hormonadagolás megszüntetése az exsudátum gyors és kifejezett csökkenését eredményezte. Az előbb említett szerzők normál és progestagen hatás alatt vizsgálták az exsudátum változását a ciklus más-más szakában. Mindkét esetben az ovulatio idején kapták a legmagasabb értékeket; a progestagen csoportban fokozottabb volt a folyadék kiáramlás. A gyógyszer hatása jobban megfigyelhető a menses idején, amikor az ovarialis oestrogen és progesteron szint alacsony [26]. Hoguson [19] terheseken végzett folyamatos vizsgálatot. Ahol gyulladás volt jelen, az exsudatum fokozatosan növekedett a terhesség folyamán, majd a szülést követően ugyanígy csökkent. Az egészséges ínyt a terhesség nem befolyásolta. A fogágy állapota 1. Az ínygyulladás foka: Brill [7] statisztikailag szignifikáns különbséget észlelt a kemény és pépes diéta huzamos fogyasztását követően mért folyadékmennyiségek között. A párhuzamosan végzett szövettani vizsgálat a nagyobb exsudatiónak megfelelően súlyosabb gyulladást mutatott a lágy ételekkel táplált kutyán. E vizsgálatok alapján javasolta az exsudatum mennyiségi meghatározását az ínygyulladás súlyosságának mérésére. Egelberg [14] szignifikáns összefüggést talált a gyulladásos sejt-infiltratio és az exsudatum mennyisége között. Orbán és Stallard [33] nem tudták az előbbi eredményeket megerősíteni. Löe és Holm-Pedersen [28] az íny állapotát a Gingivális Index és az exsudatio mérése segítségével vizsgálták. Klinikailag normális így a módosított intrasulcularis módszer (c) használata esetén nem mutatta folyadék jelenlétét. Egelberg [16] a fenti eredményeket — nevezetesen, hogy a nyugalomban levő egészséges íny nem termel exsudatumot — megerősítette. Későbbi vizsgálatai során [17, 18] arra az eredményre jutott, hogy krónikus gyulladás esetén, ha az ínyt nem érte irritáció, folyadék nem volt kimutatható. Irritációt követően az exsudatum mennyisége az egészséges ínnyel szemben fokozottabb, tekintve az erek nagyobb reaktivitását. Oliver, Holm-Pedersen és Löe [32], Rudin, Overdiek és Rateitschak [34] szignifikáns korrelációt találtak a klinikai index, az exsudatio és az íny gyulladásos sejt-infiltratiója között. Az egészséges íny nem mutatott exsudatiót. Kóros íny esetében ennek foka azonban a gyulladás súlyosságával párhuzamosan növekedett. Számos más vizsgáló is bizonyította a klinikai index értékek és az exsudatum mennyisége közötti szignifikáns korrelációt [2, 14, 21, 29]. 2. Tasakmélység: Mann [29] szignifikáns összefüggést talált az exsudátum mennyisége és a tasakmélység között. Megfigyelését későbbi vizsgálatok is megerősítették [19, 21, 35, 36]. 3. Mobilitás: irodalmi adatok szerint [4, 30, 39] a fog mobilitása és az exsudatum mennyisége között nincs összefüggés. 4. Terápiás beavatkozások: depurálást és szájhigiénés utasítást követően csökkent az exsudatio [14, 35], Tasak-műtétet követően 1 héttel a folyadék az eredeti szint fölé emelkedik, majd fokozatosan csökken és négy hét múlva már jóval a kiindulási érték alatt található [1, 35], Összefoglalás . A szerző a gingivális exsudatum mennyiségi vizsgálatának aspektusait: a mintavétel módjait, a minta értékelését és az exsudatum mennyiségét befolyásoló tényezőket ismerteti.
