Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-05-01 / 5. szám

MIKROORGANIZMUSOK 151 3. Az epithelialis barrier A hámréteg bakteriális toxikonokkal szembeni átjárhatósága az epithelium vastagságától, keratinizációjának fokától, és sejtjeinek újraképződési sebessé­gétől függ. A sulcus hámja 5—15 sejtnyi vastag [28] és nem szarusodik [31]. Bazális rétegében a mitosisok száma egyenlő vagy nagyobb, mint a masticatori­­kus mucosában [2, 3, 16, 20, 32]. A vékony, nem keratinizált sulcus-epithelium szövettani sajátságai és speciális helyzete következtében fogékonyabb a bakté­riumok károsító hatásaival szemben. Irodalom, a szerzőnél rendelkezésre áll. r. KecTxeii: MuKpoopiami3Mu u 3aufumHbiü Mexami3M noAocmu pma Pojib Bceraa oŐHTaiomHX b nojiocru pTa b őojibiuoM MHCJie 6aKTepnü, KaK b CJiyqae Kapno3a 3YŐ0B, Tan H BocnajiHTejibHbix 3yßojieBaHHÜ 3yŐHoro jioho Bcer/ia nepBHHHaa. Dr. G. Keszthelyi: Mikroorganismen und oraler Abwehrmechanismus Der orale Abwehrmechanismus gegen den, im Mund andauernd vorhandenen, bei dem Entstehen der Zahnkaries und Parodontitis eine primäre Rolle aufweisenden, zahlreichen Bakterien wird bekanntgegeben. Ortográfiái alapelvek A közelmúltban megalakult MTA Orvosi Szaknyelv- és Helyesírási Bizottsága az egységes orvosi helyesírás kidolgozását tűzte ki céljául. A Bizottság munkájának befe­jezéséig, az átmeneti időszakban — lehetőség szerint — a köztudatba átment kifejezé­seket (pl. diagnózis, reakció, frekvencia, lokalizáció, szignifikáns, patológia stb.) ma­gyarosan írjuk. Ehhez segítségként ajánljuk Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezé­sek szótárát, valamint a Helyesírási Tanácsadó Szótárt. A diagnosztikai és anatómiai kifejezések latinosán Írandók. Az elemek neveit a magyar helyesírás szabályai szerint írjuk. A kémiai elnevezések egységes írásmódjához Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai, Akadémiai Kiadó, Buda­pest 1972 c. könyve szolgálhat útmutatásul. A -cus végződésű latin mellékneveket magyaros szórendben -kus végződéssel írjuk (traumatikus). Latin szóból magyarosan képzett igék és főnevek képzőjét fonetikusan írjuk (atro­­phizál). Ugyanazt a szót egy dolgozaton belül egyformán írjuk. Ha magánhangzóra végződő idegen szó magyar ragot kap, szóvégi magánhangzója megnyúlik (laesiója). Kérjük a szerzőket, hogy fenti alapelveket dolgozatuk megírásánál vegyék figye­lembe, és vállalatunk stílszerkesztőinek javításán ne változtassanak!

Next

/
Thumbnails
Contents