Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-05-01 / 5. szám

144 KOVÁCS GEORGINA DR. ÉS MTSAI 1. ábra. Fogfehérje hidrolizátum aminósav tartalmának és a standard aminósav sorozat - A’(:—-NG—és NG—N'G-dimetil-L-arginin (DMA) aminósavainak összehasonlítása. A standard aminósav sorozat a bázikus aminósavak közül lizint, hisztidint és arginint tartalmaz. A kísérleteket BC 200 automatikus aminósav analizátoron, Aminex A 5 gyantá­val töltött oszlopon végeztük. A bázikus aminósavak eluálása pH = 6,45 pufferrel történt. Az oszlop hőmérséklete 51 °G volt kus dimetil-arginin származékoknak megfelelő csúcsokat. A minták előkészítése a következő volt: 5 mg fehérje-peptid frakció (vagy 5 mg szabad aminósav frakció) 2 ml 6 N sósavval melegítve 105 °C-on 24 órán át, szárazra párolva, oldva 10% sósavat tartalmazó absz. etilalkoholban, 2 órán át forralva, szárazra párolva, oldva 1 ml száraz diklórmetán és egy ml trilfuoroecetsav-anhidrid elegyében, szobahőfokon 10 órás állás után alakul ki származék. A felesleges reagenst bepárlással eltávolítottuk, és a maradékot 1 ml száraz diklóretánban újra oldottuk. 1—3 pl-es mennyiségeket vizsgáltunk. A gázkromatográfia JEOL (Japan Electronics Optical Lab.) JGC 1100 gáz­­kromatográfon, 3% OV 17 álló fázisú, GasChrom Q hordozóval töltött üveg osz­lopon történt. A jelkimutatás elektronbefogásos illetőleg lángionizációs detek­torral történt, a kísérlet során hőmérséklet programozást alkalmaztunk 100 °C kiindulási hőmérséklettel, 6 °C/perc hőmérséklet grádienssel. A fog organikus összetevőinek vizsgálata során mindeddig az általánosan előforduló aminósavakat, valamint a prolin és a lizin hidroxil származékait mutatták ki, tehát a bázikus aminósavak közül a hisztidint, arginint, lizint és a hidroxilizint [2]. A metilezett bázikus aminósavakat, így a dimetilargi­­nint, nekünk sikerült először fogból kimutatni. A dimetil-argininek emberi fogban való előfordulásának jelentőséget tulaj­donítunk. Ismeretes ugyanis, hogy az utóbbi években olyan enzimatikus reak­ciókat sikerült megismerni, melyek segítségével a genetikai translatio után a peptid kötésben levő három bázikus aminósav (arginin, lizin és hisztidin) sta­bil N-metilezett származékai keletkeznek [3, 4, 5]. Ilyen fehérje metilázok, így metilezett fehérjék és metilezett aminósavak, az emberi szervezetben is elő­fordulhatnak [3, 4, 5]. A módosított fehérjék természetes bomlásakor ezek az

Next

/
Thumbnails
Contents