Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-01-01 / 1. szám
HUMÁNGENETIKAI VIZSGÁLATOK 13 a zománc-hypoplasia gyakrabban észlelhető, mint a nem rokonházasságból származó gyermekek fogazatában. A bőrlécminták szignifikánsan különböznek a nem rokonházasságból származó gyermekek mintagyakoriságaitól mindkét nemben. Mintaintenzitási index és Dankmeijer-féle ív/örvény index eltérnek a normál értékektől. Az iskola nem rokonházasságból származó tanulói között leggyakoribb fogazati rendellenesség a mélyharapás, amely gyakoribb, mint az iskola cigány- és rokonházasságból származó tanulói között. A maradófogak csírahiányának gyakorisága nem mutat eltérést a más magyarországi adatoktól [3, 4]. A fogzománc hypoplasiája gyakoribb, mint az irodalmi adatok [7]. A tejfogazatban is észlelhető zománchiba. A bőrlécminták előfordulási arányai szignifikánsan eltérnek a budapesti normál adatoktól és az iskola rokonházasságból származó tanulóinak értékeitől. Nem volt szignifikáns különbség a véméndi általános iskola megvizsgált cigánytanulóinak adataival történt összehasonlítás alkalmával. A mintaintenzitási index alacsonyabb, a Dankmeijer-féle ív/örvény index magasabb értékeket mutatott, mint a budapesti adatok. A községben évtizedekig uralkodó társadalmi-nemzetiségi elkülönülés eredményezhette a rokonházasságok nagy számát. Az a tény, hogy a nem rokonházasságból származó tanulók bőrlécmintái is eltérnek a magyarországi „normális” populáció vizsgálati eredményeitől, arra enged következtetni, hogy a falu társadalmi-nemzetiségi szeparáltsága jóval korábbi keletkezésű, mint amennyire azt a mai lakosság információi tartalmazzák. A táplálkozásiéletmódi különbségek más településekhez viszonyítva, a fogszuvasodás különböző nagyságrendű elterjedtségében nyilvánulnak meg. A fogazati anomáliák megjelenési gyakorisága is különbözik más magyar felmérések adataitól. Különbségek észlelhetők a rokonházasságból származó és nem rokonházasságból származó gyermekek csoportjai között is. Ezek a különbségek azzal magyarázhatók, hogy a fogazat fejlődésében az öröklődésnek nagyobb szerepe van, mint a helyi behatásoknak. A genetikai anyag koncentrálódását elősegítő rokonházasságok utódaiban így jelenhet meg gyakrabban a fogazatban rendellenesség. IRODALOM. 1. Balogh K. : Fogászat. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1964. — 2. Bozzay L. és mtsai : Fogorv. Szle. 66, 413. 1973. — 3. Kovács Z. : Fogorv. Szle. 56, 262. 1963. — 4. Nagy I. : Fogorv. Szle. 46, 110. 1953. — 5. Osztovics M. és mtsai: Orvosi Hetilap. 112, 2698. 1971. — 6. Rubecz I. és mtsai: Orvosi Hetilap. 115, 243. 1974. — 7. Tóth K. : Fogorv. Szle. 45, 257. 1952. — 8. Tóth K., Mari L. : Fogorv. Szle. 51, 107. 1958. Jl. B0 33au: CmoMamoAoeimecKue u zyMaHHo—eenemmecKue uccAedoeanua e ceAe BeMend. L. Bozzay: Stomatologische und humangenetische Untersuchungen in Véménd.
