Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-04-01 / 4. szám
MŰANYAGOK 115 Tömőanyagok f izikai tulajdonságai 11. táblázat Tulajdonság Fogszövet Amalgán Szilikát Hagyományos tiszta akrilát Kompozíciós tömőanyag Keménység (Knoop) Z.: 300 D.: 65 90 70 16—20 70— 100 Nyomási szilárdság kg/cm 2 Z.: 4160 D.: 3010 1120—4007 1400—1616 773 1265—2520 Szakítási szilárdság Kötés közbeni Z.: 105 D.: 527 525—597 Expansio o © 210—358 239—470 zsugorodás, % Hőtágulási együtt-0—20 p 3,3 6—8 0,4—2,7 ható, ppm/°C Oldhatóság, % 1 1 25 7 80 18—45 60 nap után eí 1 05 o' 2,2—3,3 0,7 0,1—0,5 Vízfelvétel, % (összsúly) Z.: zománc, D.: dei itin. 0,8 1,0—5,0 1,8—3,3 0,7—1,5 G. H. Fischer [10] szerint a tömés jó széli záródása a polimerizációs zsugorodás, a hőkitágulási együttható és a vízfelvétellel kapcsolatos duzzadás függvénye. E három tényező a kompozíciós anyagoknál kedvezőbb értékeket mutat, mint a hagyományos akrilátok esetében. Mint az I. táblázatból kitűnik, a kompozíciós tömőanyagok, szerves mátrixukat tekintve 2 csoportra oszthatók: 1. a hagyományos metilmetakrilát alapanyagúakra (polimetakrilát) és 2. a Bowen [2] által módosított szerves alapbázisúakra (bis-GMA). Hagyományos metakrilát alapanyagú kompozíciós tömőanyagok Ehhez a csoporthoz tartozik a TDJ71. Por-folyadék rendszerű tömőanyag. A por lényegében az organikus alapanyag, benne alumíniumszilikát anorganikus töltőanyaggal, amely tapadást biztosító bevonattal van ellátva. A folyadék metilmetakrilát és 20% szabad metakrilsav keveréke. Kapszulákban kerül forgalomba, keverése vibrátorban optimális [18]. W. Finger [7] szerint indikációs területe eléggé beszűkült, mert a IV. osztályú tömések élpótlásához az anyagot nem tartja alkalmasnak. A Palakav anyag Masuhara [24], Fischer és mtsai több mint 10 éves kutatómunkájának eredményeként érte el jelenlegi minőségét. Külön helyet foglal el a kompozíciós anyagok sorában, mivel az egyetlen, amelyiknél a dentin kollagénjével valódi kémiai kötést igyekeztek elérni. A dentinhez való tapadás (amely a dentinliquortól élő fog esetében mindig nedves) régóta foglalkoztatja a különböző kutatócsoportokat. Egyesek a cavitas-fal savas kezelésével próbálkoztak és így ezzel a „mésztelenítő” eljárással próbálták a tapadást növelni [25]. Buonocore és mtsai [5] olyan vegyszereket igyekeztek találni, amelyeknél a lánc egyik végén a hydroxilapatithoz kémiai affinitást mutató csoportok vannak, másik végén a tömőanyag akrilátcsoportjaihoz kötődnek. 1963-ban Masuhara [24] megállapította, hogy bizonyos bórtartalmú vegyületek — amelyek a műanyagkémiában mint polimerizációs katalizátorok régóta ismertek voltak — a műanyag tapadását a dentin szerves mátrixához elősegítik. Ilyen jellegű anyag a tri-n-butylboran (TBB), amely a monomer metilmetakrilát (MMA)
