Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-04-01 / 4. szám
SEDUXEN SZIRUP 109 Fogorvosi Szemle 69. 109—112. 1976. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának (mb. tanszékvezető: Tóth Pál dr. egyetemi docens), Fővárosi Gyermekfogászati Központ (igazgató: Kovács Zoltán dr.) és a VIII. kér. Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya (vezetőfőorvos: Vidéki István dr.) Krúdy utcai Gyermekfogászati Rendelőjének közleménye A Seduxen szirup alkalmazása gyermekfogászati beavatkozásokban Irta: B1KODY REZSŐ dr. — BODNÁR ZSUZSANNA dr.— KÉRI IBOLYA dr. A fogászati beavatkozás előtti pszichés állapot mesterségesen létrehozott neurosisként fogható fel. A vizsgálat, kezelés, vagy kisebb műtét szükségességének tudomásul vétele az esetek egy részében olyan idegrendszeri tüneti kép kialakulásához vezet, ami leginkább szorongással, nyugtalansággal, Sympathikus túlysúllyal (tremor, izzadás, tachycardia, nyáladzás), néha védekező motoros izgalommal jellemezhető. Ez az állapot nehezíti vagy lehetetlenné teszi a betegekkel való együttműködést és így a tervezett beavatkozás zavartalan véghezvitelét. Gyermekek esetén minden fájdalommal járó orvosi ténykedés mélyen rögzülő emlékképet hagy maga után, ami a későbbiekben fokozott félelmi reakciók kiváltója lehet. Szűrővizsgálatok alkalmával az első találkozás a fogorvossal és a rendelő légkörével már önmagában stress-körülményeket teremthet, különösen ha felnőtt környezetétől előzőleg kedvezőtlen információkat szerzett a gyermek. Fokozott mértékben látjuk ezt azokban az esetekben, ahol neurotikus karakter, környezeti ártalom, szellemi elmaradottság, vagy más idegrendszeri károsodás tárható fel anamnesztikusan. A gyermekekben kifejlődő szorongásos-félelmi állapot a fogászati ellátást megelőzően azért is manifesztálódik hevesebb tünetekben, mert náluk az önfegyelem és az önmérséklés csak kevéssé vagy még egyáltalán nem hat tompítólag a tünetek külső megnyilvánulására. (Sírás, sikoltozás, reszketés stb.) Ezeket a szorongásos tüneteket nagymértékben csökkenteni lehet, a csoportos kezelést megelőzően, lehetőleg az orvos által tartott kis felvilágosító előadás segítségével. Célunk a fájdalommentes kezelés, de a szorongásos tünetek kiküszöbölése nem mindig lehetséges. A nyugtatok és tranquillánsok elterjedése óta tudjuk a fogászati beavatkozások kellő premedikációjával eredményesen befolyásolni a fent jellemzett akut actualneurotikus állapotot. A hatvanas évektől kezdődően a felnőtt fogászat és szájsebészet is egyre gyakrabban alkalmazza a tranquillo-sedativumokat. Speciálisan gyermekfogászati premedikációs előkészítési vizsgálatainál számolt be Szabó Hanna [4], míg szellemileg retardált gyermekek kezelhetővétételéről Andaxin ill. Dalgol segítségével Szekeres és Miriszlai [5]. A 2—14 éves korú gyermekek vizsgálatához azért választottuk a Seduxen szirupot, mert annak hatóanyagát, a diazepamot alkalmazzák a legkiterjedtebben — így a gyermeksebészetben is [2], — mint kipróbált és vizsgált minor tranquillanst. Másik szempontunk az volt, hogy a kanalas, szirupos adagolást előnyösebbnek tartottuk a tablettás vagy injekciós előkészítésnél. A Seduxen szirup 40 mg diazepamot tartalmaz 100 ml-enként. A diazepamot Sternbach és munkatársai 1961-ben szintetizálták, majd Randall [3], és Banzinger \ 1], írta le farmakológiai hatásait. A Seduxen minor tranquillans, izomrelaxans és anticonvulsiv hatásának köszönhető, hogy a klinikum sok területén alkalmazható sikeresen.
