Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3. szám
ajak-Allcsont-szájpadhasadék 83 halmozottan jelentkeznek anomáliák a bronchialis systema területén, melyek szintén kedveznek a chronikus bronchitis létrejöttének. A hasadékosok véleményezése céljából táblázatokat állítottak össze, melyekről leolvashatók a keresőképesség csökkenésére vonatkozó tapasztalati értékek; ezek Vogel [30] szerint 30, Pfeffer [25] szerint 75%-ig terjedhetnek. Andreas [1] szerint a hasadékosok véleményezése csak nagyon ritkán szükséges, mert ma már a csecsemőkorban elkezdett komplex kezelés eredményeképpen a hasadékkal született minden vonatkozásban teljes értékű tagjává válik a társadalomnak. Ezen véleményen van Koberg [16] is; mert csak rosszul sikerült korrekciós műtétek után insufficiens rendszabályok és nem kvalifikált iatrogen ártalom következtében jöhet létre a keresőképességben csökkenés. A hasadékos véleményezése nem lehet csupán a munkaképesség, illetve keresőképesség csökkenésének megállapítása, hanem — Pfeffer és Weigel [24] szerint — a therapiás effectust, illetve magatartást is figyelembe kell venni. A beteg problémái véleményezésének nem százalékszámításnak kell lennie, hanem a rehabilitatio vezető gondolatát kell követnie. A véleményezőnek azonban óvatosnak kell lennie, mert a hasadékos képességeinek túlbecsülése épp oly hátrányos lehet, mint lebecsülése. Tapasztalataink szerint a véleményező állásfoglalásának a hasadékos meghatározott fejlődési szakaszaira kell koncentrálódnia. így már a gyermek születésekor felvetődik a kérdés, hogy a hasadékos újszülött ellátása rábízható-e az anya otthoni kezelésére. Érett normális testsúllyal született hasadékos otthoni ellátása, illetve táplálása lehetséges, ha az anya az instructiókat megkapja, lehetőleg írásban [4, 5, 6, 13, 18 stb.]. Mindenkor láttuk, hogy a hasadékos gyermek esetén milyen fontos, hogy az anya-gyermek viszonyát már kezdettől fogva erősen pártfogoljuk, és ezt az anyától való szükségtelen hosszú megszakításokkal ne zavarjuk. E szempontokat tartsuk szem előtt akkor is, ha tanácsot kell adnunk, hogy a hasadékos gyermeket bölcsődébe adják-e vagy sem. Ezenkívül tekintettel kell lennünk arra, hogy a hasadékos nagyon hajlamos légúti infectióra. Ha csecsemő bölcsődébe adását generálisan nem ellenőrizzük, mégis tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy jobb, ha a hasadékos bölcsődei ellátás helyett otthon marad. Ez a kérdés igen problematikus akkor, ha szociális viszonyai miatt az anyának munkát kell vállalnia és emiatt kényszerűi gyermekét bölcsődébe adni. Kivált szülők esetében véleményeznünk kell, hogy az apát magasabb tartásdíj fizetésére kötelezzék, ha hasadékos gyermeke bölcsődei gondozásra nem alkalmas. E kérdést lehetőleg individuálisán és az illető bölcsőde paediaterével együttesen kell eldönteni. Egyéni szempontok figyelembevételével kell határoznunk a hasadékos óvodai tartózkodását illetően is. Nem operált szájpadhasadékosnál mérlegelni kell, hogy a nyelvi készség hiánya, illetve zavara a személyiség fejlődésében is zavart okozhat. A szájpadhasadék műtéti zárása és eredményes nyelvgyakorlat után feltétlen ajánlatos az óvodai elhelyezés. A gyermek beszédjavító óvodai elhelyezése csak az esetben javult, ha a kedvezőtlen otthoni környezet és más ellentétes hatású körülmény a beszédkészség fejlesztésére nem megfelelő hatással lenne. Ilyen relatióban kell a szülők hajlandóságát is megítélni a gyermek beszédkészsége fejlesztésének érdekében. E problémával közleményeinkben részletesen foglalkoznak a Thallwitzi Klinika orvosai, phoniaterei és logopaedusai [4, 5, 6, 8, 12, 15, 21, 26]. Hogy a beszéd-rehabilitatiót a gyermek elvégezhesse, kívánatos, hogy az anya meghatározott időre, általában 4 hónapig, rövidített műszakban vagy munkaidejét kedvezően beosztva úgy dolgozhassák, hogy egész délutánját gyermeke beszédgyakorlására fordíthassa. Ennek elintézéséhez