Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
HÍREK 61 HÍREK BESZÁMOLÓ A Magyar Fogorvosok Egyesülete Gyermekfogászati Sectiójának II. Symposia ináról A Gyermekfogászati Sectio 1973. évben rendezett I. Symposiumának sikere arra indította a Sectio Vezetőségét, Tóth Pál mb. tanszékvezető docenst és lelkes munkatársait, bogy 1974. november 1 — 3 között II. Symposiumot is rendezzenek, a Nimród Szállóban, Dobogókőn. A Symposiumot Varga István dr. ny. egyetemi tanár nyitotta meg, majd Medve László dr. egészségügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában sikeres munkát kívánt a tudományos ülésnek. A tudományos programban elhangzott előadások kivonatait a következőkben ismertetjük : 1. Lóránt Imre dr.: A gyermekfogászat a gyermekgyógyászat fontos része. — A jelenleginél szorosabb collaboratio szükséges a két szakma között. A fejlődési rendellenességek, a gyermekkori fertőző betegségek, táplálkozási problémák, rossz szokások és azoknak psychés vonatkozásai mind azok a területek, ahol a gyermekfogorvos és a gyermekgyógyász közös munkája ma már elvárható. Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek jól megszervezett, komplex kezelése (sebész, orthodontus, logopaedus) Magyarországon még megvalósításra vár. 2. Makra Csaba dr.: Az önálló gyermekfogászati rendelő és váró iránt támasztott követelmények. — Gyermekfogászati ellátásunk mai szervezési formája országos viszonylatban az ún. 6 + 1 rendszer, amely ismert hátrányaival együtt is elfogadható kis lélekszámú településeken. Olyan városokban azonban, ahol a gyermekek létszáma nagyobb (eléri az 1500 —2000-t) indokolt az önálló gyermekfogászati szakrendelés megszervezése. Ennek követelményei: korszerűen felszerelt rendelő, amely lehetőleg az iskola épületében nyerjen elhelyezést, valamint az ott dolgozó orvos számára kedvező munkahelyi körülmények. A csoportos kezeléseknél adódó várakozási időt korszerű audiovizuális eszközök segítségével történő fogászati felvilágosítás töltse ki. 3. Fekete László dr.: A fogszövet anyagcserezavarainak molekuláris biológiai és diétetikai vonatkozásai. — Az a mechanizmus, amelynek alapján egy rosszul táplálkozó egyénben a betegségre való fogékonyság kialakul, nem volt ismeretes. Az elmúlt évtized táplálkozásbiológiai, biokémiai és molekuláris biológiai kutatásai ennek a mechanizmusnak néhány részletét derítették fel. Szerzők sora bizonyította, hogy a vitaminokban szegény, telített zsírsavakban, mono- és disacharidákban túlzó táplálkozás során, az intermediaer anyagcserében igen activ, erősen oxidáló szabad gyökök válnak le a zsír és szénhidrát szubsztrátról. Egyoldalú táplálkozás során a táplálékkal is a szervezetbe kerülnek ezek az intermediaer vegyületek. Verzár és munkatársai, Medvedev, Pinter és Hunter, valamint sokan mások is bizonyították, hogy ezek az oxidáló szabad gyökök a collagen molekula aminosav-láncaival reactióba lépnek és degradálják a biológiai szisztémát. Mivel a rágószervek anyagcseréje is a fog és a parodontium kötőszöveti alapállományában, a collagen makromolekulák felületén zajlik le, ezért egyoldalú szénhidrátgazdag táplálkozás károsító hatással van ezekre a szisztémákra is. Verzár figyelte meg, hogy az intermediaer zavarok miatt meggyengült csontok, fogszövetek sokkal gyengébbek a szuvasodást vagy a parodontosist előidéző helyi vagy környezeti hatásokkal szemben. Nagy felismerése az utóbbi évek táplálkozástudományi kutatásainak az, hogy a vízben, zsírokban oldódó természetes biológiai antioxidánsok, az ásványi eredetű ferment activátorok és egyéb biológiailag activ tényezők ki tudják védeni az intermediaer szabad gyökök károsító hatásait. Ezért ma már meg van a lehetősége annak, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb diétát lehet összeállítani a fogbetegségek megelőzésére és a fogszövetek ellenállóképességének fokozására is. 4. Szántó György dr.: Az iskolafogorvosi munka mennyiségi és minőségi mutatói Bács-Kiskun megyében. — Százalékosan elemezte az elvégzett iskolafogászati konzerváló munka hatékonyságát. 5. Partha Miklós dr.: Utóvérzések ellátása a gyermekfogászatban. — A haemorrhagiás diathesisen kívül felhívja a figyelmet az extractio közbeni roncsolásra, mely a gyakorlatban sok utóvérzést okoz. Mint új módszert — melyet a pécsi Stomatologiai Klinika használt először hazánkban — a Resorcin — Gelatin—Formalin eljárást ismerteti. Ez utóbbi nagy segítséget jelent az utóvérzések ellátásában.
