Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11. szám
HALOPERIDOL 325 Az 1. ábrából kitűnik, hogy a nyugalmi helyzet és a műtőbe lépés előtti állapot összehasonlítása esetén a kontroli-csoport (akik gyógyszert nem kaptak) szorongása volt a legnagyobb, a kis adagú Haloperidol-kezelésben részesült betegek szorongása a kontroli-csoportokénál kisebb volt, a nagy adagú Haloperidollal kezelt csoport pedig alig szorongott. A műtőből való távozáskor viszont megnyugvást csak a kontroli-csoportnál észleltünk. A gyógyszeres előkezelésben részesült betegek alig nyugodtak meg a beavatkozást követően. Az I., III., helyzet összehasonlítása azt mutatta, hogy a beavatkozást követően a szorongás egy része a kontroli-csoportnál és a kis dózisú előkezelésben részesült csoportnál fennmaradt, a nagy dózisú előkezelésben részesült csoportnál a nyugalmi helyzet és a beavatkozást követő állapot között alig volt különbség. Megbeszélés A Haloperidol kis adagjával végzett előkezelés jelentősen csökkenti a műtőbe lépés előtti szorongásos feszültséget, de nem szünteti azt meg. A maradék feszültség a műtőből való távozás után is megmarad, tehát a beavatkozást követő megnyugvás a kontroli-csoporttal szemben elmarad. Ebből valószínű az a feltevés, hogy az érzéstelenítés céljából beadott adrenalin hatását a kis adag Haloperidol kivédeni nem tudja, annak ellenére, hogy a várakozási feszültségből eredő szorongást megszünteti. A nagyobb dózisú Haloperidol esetében sem a nyugalmi helyzetnek a műtőbe lépést megelőző állapottal való összehasonlítása esetén, sem a nyugalmi helyzetnek a műtőből való távozás állapotával való összehasonlításakor nem észlelhető szorongás. Elmarad ennek megfelelően a műtőből való távozáskor észlelhető megnyugvás is. Ezért valószínű, hogy a nagyobb Haloperidol dózis a várakozási feszültséggel járó szorongás feloldásán kívül adrenolytikus hatásával kivédi az érzéstelenítésből származó ergotrop eltolódást is. A betegek éberségi állapotát a Haloperidol alig befolyásolta, somnolentiát nem észleltünk. Kellemetlen mellékhatás egyetlen esetben sem lépett fel. IRODALOM: 1. Divinyi T.—Egerváry G.-—Fejér A.: Fogorv. Szle, 66, 364—366, 1973. — 2. Divinyi T.—Egerváry G.—Fejér A.: Fogorv. Szle, 67, 17—19, 1974. — 3. Divinyi, T,-— Egerváry, G.—Fejér, A.: Int. J. Oral Surg. 3, 147—162, 1974. —-4. Fejér A.: Ideggyógyászati Szle, 25, 386—-392, 1967. — 5. Fejér A.—Kun M.: Lancet, II. 965, 1964.—6. Fejér A.—KunM.: Orv. Hetil., 106, 535—538, 1965. — 7. Fejér A.: Kandidátusi értekezés. 1970. И. Вамош, T. Дивиньи, А. Фейер: Исследование седативного действия галоперидола на амбулаторном стоматологическом материале Авторы исследовали эффективность различных доз галоперидола на амбулаторном стоматологическом больничном материале. Седативное действие медикамента хорошо может быть использовано для уменьшения страха от стоматологического вмешательства. Dr. I. Vámos — Dr. T. Divinyi — Dr. A. Fejér: Die Untersuchung der beruhigenden Wirkung des Haloperidols an ambulanten kiefer chirurgischen Patienten Am ambulanten kieferchirurgischen Krankengut wurde die Wirkung der verschiedenen Dosise des Haloperidols untersucht. Das Medikament hat sedative Wirkung und ist zur Verringerung der Angstgefühle bei den kieferchirgischen Eingriffen gut anwendbar.
