Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

TEMPOROMANDIBULARIS ÍZÜLET

311

Fogorvosi Szemle 68. 311—314. 1975.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) és I. sz. Belgyógyászati Klinikájának (igazgató: Varró Vince dr. egyetemi tanár) közleménye

A temporomandibularis ízület scintigraphiás vizsgálata

(Előzetes közlemény)

írták: FAZEKAS ANDRÁS dr., LÁNG JENŐ dr., SZABÓ GYÖRGY dr. és NEMESSÁNYI ZOLTÁN dr.

A temporomandibularis ízületi dysfunctiós syndroma viszonylag gyakran szerepel bizonytalan eredetű arcfájdalmak hátterében. Általában négy tünet tekinthető a betegség diagnosztikai kritériumának: 1. jellegzetes íocalisatiójú fájdalom, 2. kattogás az ízületben az állkapocs mozgásai közben, 3. rendellenes nyitó-záró mozgás, 4. korlátozott szájnyitás [5, 7, 9, 11, 12, 13, 14]. Azokban az esetekben, amikor a syndromát jellemző fő tünetek mindegyike megvan, a panaszok eredetének tisztázása nem okoz nehézséget. A szokásos röntgenvizsgálati módszerekkel — ritka kivételtől eltekintve — még ilyenkor sem mutatható ki a panaszokkal összefüggésbe hozható ízületi elváltozás. Azokban az esetekben, amikor a tünetegyüttes nem teljes, klinikailag is nehéz igazolni a beteg panaszainak állkapocsízületi eredetét. Ezért minden olyan új módszernek, mely ezzel kapcsolatos ismereteinket előreviszi, nagy jelentősége lehet.

Munkánk célja a temporomandibularis ízületi megbetegedések új, eddig nem alkalmazott diagnosztikus eljárásának, az állkapocsízületi scintigraphiás vizsgálatnak az ismertetése.

A csont és ízületi rendszer izotóp-technikával történő tanulmányozása nem új. Kezdete Treadwell és mtsai nevéhez fűződik, akik 1942-ben felismerték csonttumoroknak radiaktív stronciummal történő kimutatásának klinikai lehetőségét [18]. Dudley és mtsai 1950-ben gallium [72Ga] csonttumorokban való dúsításáról számoltak be [3]. Bauer és Wendenberg 1959-ben 47Ca és 85Sr izotópot alkalmaztak a csontrendszer localizált leasióinak vizsgálatához [1]. A csont és ízületi rendszer radioaktív izotópokkal való tanulmányozásának következő fontos adata French és McCready 1967-ben megjelent közleménye a fluor [18F] alkalmazásának lehetőségéről [6]. Az utóbbi időben a MmTc-mal jelzett vegyületek alkalmazása ezen a területen is elterjedt, ami a technécium kedvező tulajdonságainak köszönhető [4]. A csont és ízületi rendszer vizsgálatára a "Te foszfát vegyületei alkalmasak, így a 99mTc-HEDSPA (l-hidroxi-etilidén-l.l-dinátrium-foszfonát), a "'"Tc-HEDPHA (l-hidroxi-etilidén-l,l-difoszfonsav), a "mpc-EHDP (etán-1, hidroxi-1, difoszfonát) és a technécium [99mTc]-ón(II)pirofoszfát [2, 8, 10, 16, 17]. Az irodalmi adatok szerint csonttumorok, Paget - kór, osteomyelitis, osteoarthrosisok, rheumatoid arthritis eseteiben alkalmazták ezeket a vegyületeket sikerrel diagnosztikus célokra [2, 4, 8, 10, 15, 16, 17].

Mi vizsgálatainkhoz .technécium [99mTc]-ón(II)-pirofoszfátot alkalmaztunk. A technécium [99,,iTc]-ón(II)-pirofoszfát kinetikájáról annyi ismert, hogy a szervezetbe juttatva a fluorhoz hasonlóan a hidroxil-apatithoz kötődve lép be a csont anyagcseréjébe [4]. Ha valamilyen gyulladásos vagy csontátépüléssel járó folyamat miatt a csontanyagcsere helyileg felgyorsul, a technécium [99mTc]-ón (Il)-pirofoszfát ezeken a területeken jobban dúsul, mint a csontrendszer egyéb helyein, így a fokozott izotópaktivitás jelzi az elváltozás helyét.

A temporomandibularis ízület vizsgálatára ezt a módszert tudomásunk szerint még nem alkalmazták, így ezzel kapcsolatos irodalmi adat nem állt rendel-