Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
KÖNYVISMERTETÉS 285 KÖNYVISMERTETÉS Schroeder, H. E. — Listgarten, M. A.: Fine Structure of the Developing Epithelial Attachment of Human Teeth (Az emberi fog kialakuló hámtapadásának finom szerkezete.) Vol 2. in „Monographs in Developmental Biology”, 134 oldal, 40 ábra, S. Karger, Basel—New York, 1971. A két szerző — mindketten külön-külön sokat dolgoztak a hámtapadással kapcsolatos tudományos problémákon — célja, hogy tisztázzák e kérdés körül még ma is, 50 évvel Gottlieb hámtapadásra vonatkozó koncepciójának megjelenése után zajló vitákat, eddigi munkásságuk eredményeit egyesítve és leszűrve. Monográfiájukban, mely 7 fejezetre oszlik, elektronmikroszkópos módszer segítségével tanulmányozták a fejlődő fog áttörésével kapcsolatosan a primaer és secundaer hámtapadás, és az ezzel kapcsolatos szöveti elemek kialakulását. Primaer hámtapadás alatt értik a redukált zománchám kapcsolatát a zománcfelszínnel, a fog áttörése során. A redukált zománchám egyik szélén a zománcfelszínnel, másik szélén a gingiva hámjával érintkezik s biztosítja a kültakaró folytonosságát a fog áttörése idején. A gingiva felé erő szélén a sejtek fokozatosan átalakulnak laphámsejtekké, s a secundaer hámtapadást hozzák létre az áttört fogon, ezt nevezik a fogorvosi köznyelvben ,,hámtapadás”-nak. A hámtapadás hemidesmosomákból és basalis laminából áll, melyhez basalis típusú sejtek és kötőszövet csatlakoznak. A hámsejtek állandóan megújulnak és leválnak, ezért találunk levált sejteket fiziológiás ínybarázdában is. A hámtapadás az ínybarázda fenekét képezi, oldalsó falát el nem szarusodó hám béleli. Pathologiás körülmények között tasak keletkezik, a hámtapadás felszínes sejtjeinek dezintegrációja következtében, melyet a migráló leukocyták elősegítenek. Biológiai jelentősége a hámtapadásnak, hogy ritkán található basalis lamina két, ectodermalis eredetű szövet között — ez is alátámasztja a basalis lamina hámeredetére vonatkozó nézeteket. Külön figyelmet érdemel szerzőknek az a megállapítása, hogy — bár a hámtapadás a redukált zománchámból képződik — de novo képződése lehetséges a szájnyálkahártya hámjából is. Ezzel alátámasztják a parodontális műtétek utáni „reattachment” lehetőségét. Bár a mű nem kifejezetten gyakorló fogorvosoknak — inkább tudományos érdeklődésű specialistáknak készült, mindenki számára érthetően leszögezi álláspontját ahámtapadás organikus természetére vonatkozóan, ezzel megerősítve Gottlieb koncepcióját. A monográfia kiállítása, az elektronmikroszkópos képek reprodukálása példaszerű. Prof. Bánóczy Jolán dr. Hess, C. J. 1- Emlodonlie. Tome I. Notions fondamentales, pathologie. 412 oldal, 165 ábra. Maloine, Paris, 1970. Tome II. Therapeutiques médico-chirurgicales. 658 oldal, 183. ábra. Maloine, Paris, 1973. A francia nyelvű endodontia könyvnek idáig két kötete jelent meg. A III. résznek, mely a konzerváló restauráló kezeléseket fogja tartalmazni, megjelenése rövidesen várható. A szerző J. C. Hess a párizsi René Descartes Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájának vezetője, művét a tankönyvi célokon túlmenően elsősorban konzerváló fogászati kézikönyvnek szánja, terjedelme is ennek megfelelő. A címként szereplő endodontia fogalomkörébe a cariologia és endodontia egyaránt beletartozik. Az I. kötet az alapfogalmakat és a pathologiára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza. Első hét fejezete az organum dentale fejlődéstani, anatómiai és szövettani alapismereteit tárgyalja, kiegészítve a helyi anyagcserezavarokkal, a korral járó fiziológiai és szövettani elváltozásokkal és általános kórbonctani alapfogalmakkal a gyulladásról, sebgyógyulásról, a degenerációról és a necrosisról. A pathologiai rész 7 fejezete foglalkozik az endodontis körébe tartozó betegségek osztályozásával, a pulpitissel, a gyökérhártya gyulladásával, a resorptio és appositio pathologiájával, a foganomáliákkal, a cariessel és a fogak traumatológiájával. А II. kötet a klinikai vizsgálat és kezelés módszereit ismerteti. Bevezetőjében tárgyalja a klinikai vizsgálat, anamnesis jelentőségét és menetét, majd a diagnosztika problémáit. A további fejezetek az endodontiában használatos gyógyszerekkel, műszerekkel, fájdalom-megelőzéssel, asepsis, antisepsis, sterilizáció, desinficiálás fogalmával és a műtéti technika kérdéseivel foglalkoznak. Ismerteti az endodontiai kezelések elveit
