Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
274 VASS Z. DR.—LOVASI ZS. DR. közül kettő a barázda mélyén kialakult incipiens cariesnek bizonyult. Ezeket az üregeket a barázdazáró anyag nem töltötte ki, a felszínt azonban ezekben az esetekben is tökéletesen zárta (2. ábra). A festék oldat diffusiójának vizsgálata azt mutatta, hogy az anyag a széleken is tökéletesen zár, az oldat nem hatolt a szélek alá (3. ábra). 2. ábra. A barázda mélyén incipiens caries, fölötte az anyag tökéletesen zár (polarizációs mikroszkóp 1 : 20) 3. ábra. Festék-diffúzió vizsgálata ráeső fényben. A barázdazáró anyag sötét színű (1 : 24) Megbeszélés A csak korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló barázdazáró anyag nem tette lehetővé nagyobb számú fogon, in vitro körülmények között, kiterjedtebb vizsgálatok elvégzését. Ily módon a kapott eredményekből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, s azokat csak fenntartásokkal értékelhetjük in vivo körülményekre vonatkoztatva. Hogy vizsgálatainkat mégis elvégeztük, annak oka az, hogy a gyári leírások kizárólag a használati utasításokra és az anyag előnyös tulajdonságainak dicséretére szorítkoznak. Az irodalom még nem közölt az anyag gyakorlati használhatóságára vonatkozó, klinikai eredményeket, miután a megfigyelési idő ehhez még nem elegendő. A Concise resin tulajdonságai megfelelnek a Roclc [19] által leírt követelményeknek. Nagy előnye, hogy UV besugárzás nélkül, in situ polimerizálódik. Az anyag — megfelelő technika mellett — 2—300 и vastagságú csiszolaton is képes megmaradni, ez megfelelő adhesiós képessége mellett szól. Az adhesiós képesség mérésére végzett szakítási próbák azt mutatták, hogy az anyag erősebben tapad a kondicionált zománcfelszínhez, mint a zománc a dentinhez (150 kp/cm2) [13]. A mély, szűk barázdák és a bennük kialakuló carieses laesiók mechanikus tisztázása nem lehetséges. A barázdazáró anyaggal lezárt incipiens laesiókban található baktériumok életképességét és számuknak változását több kutató vizsgálta. Handelman, Buonocore, Schonte [9] és Jéronimus és mtsai [12] azt találták, hogy a felületes laesiókban vagy mély barázdákban lezárt vitalis baktériumok száma az idővel fordítottan arányos, ha az anyag tökéletesen zár. Graves és mtsai [7] szerint a barázdazárókat már a fogak előtörésekor vagy közvetlenül az után kell felvinnünk, ha biztos védelmet akarunk elérni. A savas kondicionálás — miután ép fogakat ecsetelünk — igazságügyiorvostani szempontból egészségrontásnak minősülhet [20]. A savhatás károsító hatásának megcáfolására számos kísérletet végeztek, így Loew és mtsai [16],
