Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-09-01 / 9. szám

272

VASS Z. DR—LOVASI ZS. DR.

összefoglalás

A szerző alacsony feszültségű, kis áramerősségű galvánáram segítségével, neuroindirect ingerléssel határozza meg a ramus marginalis n. facilis lefutását. Az ideg lefutásának ismeretében elkerülhetők a ramus marginalis műtéti sérülései. Vizsgálatai arra mutatnak, hogy az ideg lefutásában sok az egyéni eltérés, bal oldalon általában a basis mandibulae vonalához viszonyítva caudalisabban fut, mint a jobb oldalon. Progeniásoknál ez az eltérés kifejezettebb.

IRODALOM: 1. Berényi B. : Orv. Hetik, 22, 1177—1182 (1968). — 2. Berényi B. : Int. J. Oral Surg., 1973: 2 : 81 — 88. — 3. Creutzfeldt, О. : Neurochirurgie 1, 38—73 (1958). — 4. Csorba А. : Honvédorvos 1, 74 — 79 (1969). — 5. Pernkopf, E. : Topographische Anatomie, Bd. III. Urban u. Schwarzenberg, Wien, 1960. — 6. Reichenbach, Köle, Brückl: Chirurgische Kieferorthopädie. Barth, Leipzig, 1970. — 7. Steinhardt, O. : Fortschritte der Kiefer- u. Gesichtschirurgie. Bd. VII., Stuttgart, 1961. — 8. Rowe, N. L. : Brit. dent. J. 108, 45 (1960). — 9. Thoma, К. H. : Oral Surgery. Mosby, St. Louis, 1964. — 10. Verne, D. : J. oral Surg. 15, 183 (1957).

Ф. T a M а ш : Исследование маргинальной ветви лицевого нерва чрезкожным электрическим раздражением

Автор определяет при помощи гальванического тока малого напряжения и малой силы нейрокосвенным раздражением ход маргинальной ветви лицевого нерва. На основании этого можно избежать хирургические повреждения этой ветви.

Dr. F. Tamás: Die mit perkutaner elektrischen Reizung durchgeführte Untersuchung vom Ramus marginalis des Nervus facialis

Autor bestimmte mit der Hilfe von Galvanstrom niedriger Spannung und kleiner Stromstärke durch neuroindirekte Reizung den Ablauf vom Ramus marginalis des Nervus facialis. Im Kenntnis dieses Ablaufes sind die Operationsschädigungen des Ramus marginalis vermeidbar.

Fogorvosi Szemle 68. 272—275. 1975.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájának (igazgató : Bánóczy Jolán dr. egyetemi tanár) közleménye

In vitro vizsgálatok ú) (Concise resin) barázdazáró anyaggal

írta: VASS ZOLTÁN dr. és LOVASI ZSUZSA dr.

A fogszuvasodás megelőzésére irányuló eljárások között fontos helyet foglal el a barázdákat és gödröcskéket lezáró anyagok alkalmazása. Hardwick [10] vizsgálatai is igazolták, hogy a fluor locahs vagy per os adagolása csak a sima felszíni caries előfordulását csökkenti, a barázda cariesét nem. A zománcfelszínen jól tapadó, kopásálló, nagyszilárdságú anyagok előállításának gondolata már korábban felmerült. Az első ilyen anyag a Buonocore és mtsai [4] által 1955-ben alkalmazott methylmethacrylat volt. Számuk azóta megnőtt és jelenleg négy csoportra oszthatók kémiai szerkezetük alapján (Bánóczy és Bruszt, 2):

1. cyanoacrylatok [22, 5]; 2. Bis-GMA típusúak [3]; 3. fluor-lakkok [11, 6, 18]; 4. adhesiv cementek [21, 17]. A rendelkezésünkre álló adatok szerint jelenleg a bis-GMA típusú anyagok felelnek meg leginkább a Rock [19] által leírt követelményeknek. E csoportba tartoznak: Epoxylite 9075, Nuva-Seal és a csoport új tagja a Concise Enamel Bond Systemhez tartozó Concise resin.