Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
LICHEN ORIS 267 3. ábra. Lichen oris nyelvből vett szövetmintájának mikroszkópos képe. M: 1:110 4. ábra. Lichen talaján keletkezett laphám tumorfészkek a kötőszövet mélyében. M:1:527 vagy érzékeny nyirokcsomót nem találtunk. A beteg szájhigiénéje a megtekintéskor rossz volt, fogait, nyelvét vastag lepedék borította. A nyelv gyulladt, oedemás, a bal alsó nyelvszél középső és hátsó harmada depapillált, felszínén elszórtan kisebb-nagyobb faágrajzolatot mutató szürkés-fehér színű hyperkeratotikus területek mutatkoznak. A nyelv hámja helyenként erodálódott. E hámhiány ráterjedt a sublingualis területre is kb. forintnyi nagyságban. A laboratóriumi vizsgálat során a betegnél kissé emelkedett leukocyta-számot, egyébként normális vérképet kaptunk. A nyelv felszínéről igen nagy számban candida albicans tenyészett ki. Az erosiós területekre nyugtató és hámosító A-vitanűn olajos pakolást rendeltünk. Két hét után a nyelvgyulladás csökkent, a nyelv felszíne feltisztult, a beteg panaszai azonban nem mérséklődtek. Ezt követően Delagil-kezelést kezdtünk és miután erre sem javult, próbakimetszést végeztünk. Szövettani lelet: A vizsgálatra felküldött szövetanyag szerkezetét a fedőhámból kiinduló és mélyen a kötőszövetben elhelyezkedő, változó nagyságú tumorfészkek jellemzik. A tumorsejtek laphám jellegűek, különböző alakúak, nagyságúak és festődésüek. A sejtmagokban kóros magoszlásokat, a sejtfészkek centrumában szarugyöngyöket látni. A tumor stromája lymphocytákkul és plasmasejtekkel átszőtt. Diagnózis: carcinoma keratoides. Az onkoradiológiai konzílium sugárkezelést javasolt. Megbeszélés A lichen talaján kialakuló carcinoma elsó' esetét Hallopeau [8] 1910-ben írta le. Andreasen [1] a lichen planust praecancerosus állapotnak tartja, bár 115 beteg vizsgálata során nem észlelt carcinomás elfajulást. Dechctume és mtsai [4] a lichen talaján kifejlődött carcinomát 10%-os gyakoriságúnak találták. Lauffer és Kuffer [13] szerint minden lichen carcinoma alapja az atrophiás nyálkahártya, amely könnyen erodálódik. Erosiós lichen alapján kialakult carcinomaeseteket Sugár és Bánóczy [21], valamint Sallay és Csiba [19] írt le. Eseteink után nem tartjuk kérdésesnek a lichen planus praeblastomás jellegét, annak ellenére, hogy a szakirodalom szerint az oralis lichen carcinomás elfajulása igen ritka [1,2, 6]. Tapasztalataink alapján rákos elfajulás szempontjából a lichen erosiós és atrophiás typusa a legveszélyesebb, ezért minden ilyen esetben a beteg folyamatos ellenőrzését feltétlenül indokoltnak tartjuk. IRODALOM. 1. Andreasen, J. O. : Oral lichen planus J. Oral Surg. 25 : 31—42, 1968. — 2. Andreasen, J. O.: Oral Lichen planus II. Oral Surg. 25 : 158—166, 1968. —- 3. Bánóczy J., Radnai T., Reményi I.: Módszertani tapasztalataink Dunakeszi és Felsőgöd lakosságán végzett stomato-onkológiai szűrővizsgálatok során. Fogorv. Szle. 62 : 118— 122, 1969. — 4. Dechaume, M., Payen, ./., Piriou, M.: Le lichen plan isole de la muqueuse buccale. Considerations anatomocliniques d’apres 50 observations dönt 30 avec
