Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA 13 különleges alkalmazási területet említi az erősen destruált koronájú fogakat, ahol koronát készíteni már nem érdemes, de az extractiót még kívánatos elkerülni. Ilyenkor átmenetileg jó fedő hatás érhető el műanyaggal. DELLAMARTINA F., HATTYASY D., MILVIUS E. és NOBEL P. (Országos Reuma és Fizioterapiás Intézet és Semmelweis OTE Konzerváló Fogászati Klinika) Fogazati gócok mechanikus ingerlése után egyes szervezeti mutatók viselkedése Különböző mozgásszervi chronikus megbetegedésekkel ápolt 40 fekvő betegen a már korábban leírt mikrotraumatizációs eljárással (ME) „foggócokat” ingereltek és a gyökércsúcsnak megfelelő helyen az alveolaris nyálkahártya hőmérsékletének alakulását regisztrálták. A góc ingerlése előtt, részben röviddel utána is és 24 óra múlva meghatározták a serum gamma-globulin értékét, a ws-süllyedést, a vizelet oxidáló és redukáló anyagainak változását kolorimetriás qualitativ eljárással (toxura test), valamint a légzésszám és pulzus-frequentiából adódó szervezeti reakciók alakulását (.Hildebrandt-index, Bene f. szám). A vizsgált esetekben a gamma-globulin változása nem volt értékelhető, a vvs-sülylyedés érték, főleg a pozitív ME-esetekben emelkedett, a toxuria-test viszont igen érzékeny indikátornak mutatkozott. A vegetatív-indexek is általában — hol vagoton, hol szimpatikoton irányban — eltolódásokat mutattak, ami arra enged következtetni, hogy a ME által a vegetativum is aktuálisan érintett. VELGOS, S., JÁNY, Z., LISKA, B. és JANKECH, K. (Pozsony) A klinikai és laboratóriumi kivizsgálások gépi diagnosztikájának eredményei a fogászatban A lúgos és a savanyú foszfomonoeszteráz aktvitását mérték a gingivában és a nyálban. Az eredményeket számítógéppel dolgozták fel, így aránylag nagy anyagon több szempont szerint is elvégezhették az elemzést. Vizsgálataikat 110 fiatalabb korosztálybeli parodontopathiában szenvedő egyénen végezték. A nők gingivájában statisztikailag kimutathatóan magasabb aktivitást találtak a savanyú foszfomonoeszteráz esetében (nő-férfi: 24—16); a lúgos foszfatáz aktivitása viszont nem mutatott ilyen eltérést. Ugyanezen egyének nyálában a savanyú foszfomonoeszteráz aktivitásában nem találtak különbséget, viszont a lúgos fosztafáz a nők nyálában statisztikailag feltűnően magasabbnak mutatkozott. A savanyú foszfomonoeszteráz mennyisége a nyálban és gingivában kb. azonos; a lúgos viszont a nyálban lényegesen alacsonyabb aktivitású, mint szövetben. A gépi feldolgozás azt mutatta, hogy a csoportok elég homogének, az eltérés nem az életkornak tudható be. Foglalkoznak az eltérések feltehető okaival. KULAZSENKO, V. I. (Odessa) Gyulladásos-dystrophiás betegségek diagnosztikája és gyógyítása vákuumos és elektrovákuumos módszerekkel Húsz év óta alkalmazzák az alacsony, 720 Hgmm-es vákuumot a szájnyálkahártyán diagnosztikus és therapiás célból. A capillaris resistentia mértékéül szolgál az összefoglaló vérömlenyek kialakulásának ideje. Ugyanakkor megállapították, hogy a kóros folyamatra alkalmazott ún. gócvákuum gyógyító hatással is van. Ugyanis a vérömleny képződésekor biológiailag aktív anyagok (histamin, hyaluronidase, adenosintriphosphorsav stb.) szabadulnak fel, melyek kis dózisban a reparativ regeneráció stimulátorai. A vákuumos sérülés után megnövekszik a capillarisok áteresztőképessége. Megállapították, hogy a szövetekben 2—5-ször nagyobb gyógyanyag-concentratio hozható létre vákuumos elektrophoresissel, mint elektrophoresissel vagy applicatiós módon. Készüléket szerkesztettek a vákuumos és elektrovákuumos (helyi vákuum és elektrophoresis egyesítése) gyógymód alkalmazására, mellyel sikerült a pontos
