Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
AZ ELŐADÁSOK összefoglalása 9 esetben az exponentialis függvénynél, s csak 11 esetben (többnyire cariesben kisebb mértékben megbetegedő fogakon) rosszabbul. A módosított transformált arc tan függvény helyesen tükrözi a „relatív caries-szaporulat” kezdetben növekvő, majd különböző fogakon a nemtől és kortól függő kulmináció után folyamatosan csökkenő értékeit, míg az exponentialis függvény szerint a „relatív caries-szaporulat” értéke állandó. TÓTH K. és SUGÁR E. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika) Fluoriddal dúsított háztartásisó évekig tartó fogyasztásának hatása a vizelet F-concentratiójára A F-meghatározást részben colorimetriásan, részben ion-specifikus elektróddal végezték. Vizsgálták a 200 mg F/kg, a 250 mg F/kg és a 350 mg F/kg háztartásisó-F-concentratio évekig tartó fogyasztásának hatását fluor-szegény ivóvizet fogyasztó négy település populációjának vizelet F-tartalmára. Az eredmények arra mutatnak, hogy az adott viszonyok között a 350 mg F/kg háztartásisó-F-concentratio fogyasztással válik a vizelet F-tartalma hasonlóvá ahhoz, mint amelyet az 1 mg F/l ivóvíz fogyasztásakor észleltek. TÓTH K. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika) A testsúlykilogrammra vonatkozó optimális és tolerálható F-bevitel Szerző a különböző életkorú emberek testsúlya, kalória- és folyadékszükséglete alapján számításokat végzett a testsúlykilogrammra vonatkozó optimális és tolerálható F-bevitel meghatározására. Megállapítja, hogy a physiologiásnak tekinthető 1 mg/1 F-tartalmú ivóvíz fogyasztása esetén az emberi szervezet legfontosabb F-forrása az ivóvíz. Ezért az a testsúlykilogrammra vonatkoztatott F-mennyiség tekinthető élettani szempontból optimálisnak és szükségesnek, amelyet az ember az 1 mg/1 F-tartalmú ivóvízzel ingesztál. A testsúlykilogramra vonatkoztatott optimális F-szükséglet csecsemőkorban 0,045 mg, ez az igény évről évre csökken, és a felnőtt korban a csecsemőkorbelinek már csak a felét teszi ki. A szerző meghatározta a különböző életkorúak „dosis tolerata”, valamint a „dosis toxica tolerata chronica” mértékét. HANZÉLY В. (Kecskemét, Rendelőintézet) Falusi és tanyai iskolások fogazati állapota Lajosmizsén A Bács-Kiskun megyei nagyközség általános iskolásainak közel teljes létszámát kitevő 1267 iskolás fogazati statusát falusi és tanyai viszonylatban elemezve megállapítható, hogy a 7—14 évig terjedő korosztályban a tanyai gyemekek fogai mérsékelten jobbak, de fogászati ellátottságuk jelenleg még elégtelen. A maradó fogak szuvasodása a 9. évben válik általánossá (ugrásszerű caries-frequentia növekedés ideje). A tanyai gyermekek több fogat veszítenek azonos életkorban, de megmaradt fogaik ritkábban szuvasodnak. FÁBIÁN T., BIDLÓ G. és FEJÉRDY P. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika és Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Intézet) A fehérjeszegény táplálék hatása a patkány kemény fogszöveteinek kristályszerkezetére Röntgendiffrakciós eljárással vizsgálták, hogy a fehérjeszegény (3% kazein) táplálék hatására változik-e a kemény fogszövetek ásványanyagainak kristályszerkezete. Eredményeik szerint a kontroll állatok dentinjének röntgendiffrakciós képe túlnyomó többségben apatit, kismértékben monetit szerkezetet mutat. A fehérjeszegény diéta hatására csökken az apatit, emelkedik a monetit tartalom. A kontroli-állatok zománcának röntgendiffrakciós képe tiszta apatit szerkezetet mutat. A fehérjeszegény diéta hatására a zománcnak is megváltozik a kristályszerkezete és az apatit mellett monetit is kimutatható. ^ j