Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
38 REHÁK GIZELLA DR. ÉS MTSAI Fogorvosi Szemle 67. 38—40. 1974. A Fővárosi Gyermekfogászati Központ (igazgató-főorvos: Kovács Zoltán dr.), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (igazgató: K. Illyés Flóra dr.) és a Magyar Tudományos Akadémia Biometriai Osztálya (igazgató: Juvancz Iréneusz dr.) közleménye A helytelen nyelés fogazat- és beszédkárosító hatása Irta: REHÁK GIZELLA dr., KOVÁCS EMŐKE és FRIGYESI ANNA Számos kórkép több aetiologiai tényezőre vezethető vissza. Ezek felismerése a diagnosis felállításában és a helyes therapia lefolytatásában gyakran közös munkát kíván az orthodontustól és logopaedustól. így a helytelen nyelés okozója lehet egyes orthodontiai anomáliákkal társult beszédzavaroknak. Irodalmi áttekintés A nyelés lehet normális, Ш. somatikus és infantilis, ili. visceralis típusú. A normális nyelés zárt fogsorok mellett történik, az ajkak feszülésmentesen érintkeznek, a nyelvhegy a felső frontfogak nyaki részét érinti. Nyelés alatt főleg a m. masseter és m. pterygoideus externus lép contractióba. Az infantilis nyelés alatt a fogsorok között nincsen érintkezés, a nyelvhegy kicsúszik a metszőfogak között. A nyelés alatt a szájkörüli izmok activ contractióját figyelhetjük meg (Björk [3], Gräber [5] j. Joggal vetődik fel a kérdés, mi a helytelen nyelés oka? Legkorábbi okként több szerző a csecsemő helytelen módon, rossz formájú cucliból történő táplálását jelöli meg [6, 9, 10]. Rossz szokással rendelkező gyermeknél (ujj- vagy nyelvszopás, ajakrágás stb.) ugyancsak gyakran rögződik az infantilis nyeléstípus [5, 6, 8, 10]. Az életkor növekedésével az infantilis nyelés gyakorisága csökken [2]. Gräber \5], Straub [ 10] és Subtelny [ 11] vizsgálatai szerint az infantilis nyelés leggyakrabban elülső vagy oldalsó nyitott harapással és Angle II. osztály 1. csoportú anomáliával társul. A hibás beszéd-articulatióra leggyakrabban az interdentalis képzés a jellemző [2]. Vizsgálataink anyaga és módszere 363, 3—18 éves gyermeket (óvodás, általános- és középiskolás) vizsgáltunk meg nyelés, fogazati anomalia és beszéd-articulatio szempontjából. A nyelés típusát klinikailag „nyálnyelés” közben vizsgáltuk. A m. masseter contractióját a ramus mandibulaera helyezett tapintó ujjal, a szájkörüli izmokét megfigyelés alapján. Az alsó ajak lehúzásával figyeltük a nyelvhegy helyét nyelés közben. Az irodalmi adatok ismeretében fogazati anomáliánál az elülső nyitott harapásnak és felső incisalis protractiónak, beszédvizsgálatnál főleg a torzított —- és ezen belül az interdentalis — képzésnek szenteltünk fokozott figyelmet. Az eredmények analysisét contingentia-vizsgálát alapján végeztük. A táblázatban eredményeink százalékos adatait közöltük. A feltüntetett korcsoportok létszám- és kormegoszlása a következő: 1. 114 óvodás, 3—6 éves korig, 2. 82 általános iskolás alsó tagozatos tanuló, 7—10 éves korig, 3. 82 általános iskolás felső tagozatos tanuló, 11—14 éves korig és 4. 85 középiskolai tanuló, 15—18 éves korig.
